Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

séget és az árpakalászoknak a letörését meg lehet akadályozni, ha az árpa aratását korán haj­nalban, a harmat felszállta előtt végzik. Az állandó gyakorlat is az, hogy az árpát hajnalban kell learatni. Ezzel szemben terhelt nem a gondos gazdaként járt el akkor, amikor az árpának az aratását délután 3 órakor rendelte el és este 8 órára már el is végezték. Ezzel is elősegítette a túlérett árpának a nagyobb szemveszteségét azzal, hogy a rekkenő hőségben végeztette el azt a mun­kát, amit más rendes gazda hajnalban szokott elvégezni. Az aratás pontos teljesítésével tudjuk biztosítani az ország jövő évi kenyerét és a vetőmagot. A kormányunk ennek értelmében meghatározta, hogy egyes növények learatását mikor kell megkezdeni. Aki ezen rendeleteket nem tartja be, az szabotálja az aratást, nem járul hozzá a dolgozó nép jövő évi kenyerének a biztosításához, ezáltal hátráltatja a szocializmus építését is. Ezt cselekedte terhelt azáltal, hogy későn kezdte meg az árpa aratását. A járásbíróság a rendelkező részben kiszabott büntetést tartott terhelt személye és cselekmé­nye társadalmi veszélyességével arányban állónak és alkalmasnak arra, hogy terheltet és a tár­sadalom többi tagjait hasonló bűncselekmények elkövetésétől visszatartsa. Terheltet a szocia­lista társadalom együttélési szabályainak a betartására nevelje. Az ítélet egyéb rendelkezései az ide vonatkozó törvényhelyeken alapulnak. Miskolc, 1952. július 30. Varga Elek sk. járásbíró. sk sk. ülnökök. A kiadmány hiteléül: Majaztura Ernő /: P. H. :/ irodakezelő A miskolci megyei bíróságtól. Bf. II. 3814/1952-12. szám. A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A miskolci megyei bíróság, mint büntető fellebbviteli bíróság, az előzetes letartóztatásban lévő, közellátás érdekét veszélyeztető büntettél vádolt bűnvádi perében, melyben a miskolci járásbíróság az 1952. évi július hó 30. napján 1952. B. 22860-2. szám alatt ítéletet hozott, Miskolcon, 1952. évi szeptember hó 23. napján megtartott nyilvános fellebbviteli tár­gyaláson meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság ítéletét megváltoztatja, terheltet az ellene közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmenti, elrendeli terhelt azonnali sza­badlábra helyezését. A felmerült költséget az államkincstár viseli. Indokolás: A járásbíróság ítélete ellen a terhelt és védője jelentettek be fellebbezést a terhelt bűnösségé­nek megállapítása miatt, felmentése végett. A megyei bíróság megítélése szerint ez a fellebbezés alapos. A járásbíróság mezőőr és rendőr vallomása alapján állapította meg, hogy a terhelt árpája túlérett volt akkor, midőn azt aratták és ennek következtében az 1430 : : öl területű földön mintegy 2 q szemveszteség állott elő. A járásbíróság ezen megállapítása a megyei bíróság megítélése szerint téves. Terhelt már a rendőrség, államügyészség és a járásbíróság előtt is azzal védekezett, hogy az árpát nem túl­éretten aratta, mert az még az aratáskor is egyes helyeken zöld volt, szempergés egyáltalában nem volt.

Next

/
Thumbnails
Contents