Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

be, pedig ezt végre kell hajtan, és a csúfos lemaradást be kell hozni. A pótkivetést is lúnius vegére tehesttem kell és a kivetést és beszedést közösen oldja meg a csoport A_ csoportértekezlet a pótkivetésben úgy határozott, hogy a krnt lévő fuvardíjakat, szántási dyakat es egyéb kintlevőségeket beinkasszálja és a fennmaradó pénzt pedig kivetés útján bizFehér János beszámol még a mezőgazdasági munkák állásáról, mely szerint sajnos a konyhakertészetet a fagy teljesen tönkretette, ezt a kárt nem is tudjuk pótolni, de másban is nagy a károsodás. Az ültetés és yetés befejeződött, most már a növényápolási munka volna a sürgős erre hívja fel a tagságot. ' Az 1952/53. évi sertés kivetés biztosítására államkölcsön felvételét javasolja, az értekezlet ennek felvételét egyhangúlag elfogadja. A fekete fuvarozások beszüntetésére javasolja, hogy állítsák fel az állandó irodát és csak a tszcsé pecsétjével ellátott igazolvánnyal lehet fuvarozást végeztetni. Több tárgy nem lévén a csoportértekezletet bezártuk. Kmf. (olvashatatlan aláírás) Fehér János jegyzőkönyvvezető elnök. XXIII-337. Szn. * * * Mezőcsáti járási tanács végrehajtóbizottsága. Jelentés A Mezöcsáti "Szabadság" termelőszövetkezet növényápolás tcnJn, toiinolfetheikeaut megerősítése terén végzett és aratás, hordás, cséplési előkészületi munkájáról az 1952. évi június hó 27-én tartandó vb. ülésre. Előadó: Pusztai Béla vb. elnökhelyettes. A Mezőcsáti Szabadság Tsz. 2.496 kh. földterületen gazdálkodik, amiből 1.365 kh. szántó. A Tsz. tagjainak száma: 263, azonban rendszeresen csak 181 tag dolgozik. A tagok többi része önkényes kilépés útján hagyta el a szövetkezetet és felszólításra sem voltak hajlandók oda visszatérni. A szövetkezetnek 1.350 kh. vetésterülete van, amely vetésterületek kialakításánál figyelemmel voltak a Minisztertanács és Földmívelésügyi kormányzat rendeleteire. A vetések elvégzése idejében történt, ami következménye az, hogy valamennyi kalászos termésük igen jónak mondható, eltekintve az ároktői út mellett lévő őszi árpa tábla termésétől, ahol az őszi árpából csupán 6-8 q-ás átlagtermés várható. Ennek oka pedig abban keresendő, hogy a tsz. az őszi árpát olyan helyre vetette, ahol már a korábbi években is kalászost termeltek, amely talaj a községtől való távoli fekvése miatt már hosszabb idő óta nem volt kellően trágyázva. Különösen szép az ároktői út mellett lévő rozs és szöszös, de hasonlóan általában jónak mondható az árpatermés is. A termelőszövetkezet helyesen alkalmazta a "Jarovizálás" szovjet agrotechnikai módszert 9 kh. tavaszbúzánál. Most valamennyi tsz. tag és kívülálló csodálkozással szemléli a jarovizált tavaszbúzavetést. Helyesen oldották meg azt is, hogy mellé kontroll parcellát is vetettek, így mindenki nyomban külömbséget tehet a jarovizálás előnye és hiánya között.