Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
A tsz. még ez évben 5 kh. területen nyári ültetésü jarovizált burgonyát fog elültetni. A burgonya ki ültetését f. hó 30-án kezdik meg. Komoly mértékben járult hozzá a mostani szép terméskilátásokhoz az is, hogy a Tsz. az őszi búzát fejtrágyázta és fogasolta, vagyis ezen a vonalon is érvényesítette a szovjet agrotechnikai eljárásokat. A lucernát és borsó egy részét magojtással végezte el. Ennek következtében a lucerna pld. 5 napon belül kikelt, a borsó pedig a magojtás nélkül vetette szomszédos borsóhoz hasonlítva 150 %-os minőséget mutat az ojtott maggal vetett terület javára. Négyzetes vetést 40 kh. kukorica és 10 kh. napraforgó ültetésénél alkalmaztak. Itt azonban hiba az, hogy a négyzetes vetés nem felel meg teljes mértékben a követelményeknek, mivel a négyzetek kialakítása nem előírásszerű. Egyébként megállapítható, hogy a termelőszövetkezet ez évi gazdálkodásában helyesen alkalmazta a jarovizálás, simítózás, fejtrágyázás, őszi vetések tavaszi fogasolása, magojtás szovjet agrotechnikai módszereket, aminek gyümölcse elsősorban a mostani jó kalászos termésben jelentkezik majd. Nem mondható el a tsz. munkáját illetően hasonló jó a tavaszi növényápolási munkálatokat illetően. így például úgy kukorica, mint cukorrépánál a terület igen komoly része még csak egyszer van bekapálva, azonban a cukorrépánál előfordul olyan terület is, ami még sarabolva és egyeselve sem lett. A kukorica vetés nagy részénél előfordul az, hogy csak géppel kapálták meg a kukoricát, azonban a sorokat kiskapával, kézierővel nem tisztították meg. Ezen hiányosság okait elsősorban abban kell keresnünk, hogy a termelőszövetkezet nem alkalmazta megfelelő módon a termelőszövetkezetek megerősítéséről szóló minisztertanácsi határozatot és nem hajtotta végre a legjobb termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók, valamint a Földmívelésügyi Miniszter 7. számú Utasításában foglalt munkaszervezésre és fegyelem megerősítésre vonatkozó intézkedéseit. (...)a növénytermelési brigádok - bár az általuk elvégzendő munkák is komolyak - munkaszervezete és az általuk végzett munka is hiányos, kifogásolható. (...) A növényápolás és takarmánybetakarításnál mutatkozó hiányosságokhoz hozzájárultak azok a körülmények is, hogy a tsz. tagok családtagjai nincs kellő mértékben munkába bevonva. így pld. ezidőszennt is még csak 5 tsz. tag felesége és összesen 30 családtag jár a tsz-ben dolgozni. Az elkövetkezendő idő súlyponti feladata legyen a tsz. tagok családtagjai munkába való bevonása, amin keresztül komoly segítséget lehet adni a tsz. munkái gyorsabb elvégzéséhez. A kötelező munkaegység férfi tagoknál 150-ben, nőknél 80-ban megállapításra került, sőt a munkaegységek felbontása is megtörtént. Itt hiba az, hogy ez nincs kellően tudatosítva. (•••) A tsz-ben feltétlenül élő szervezetté kell tenni a fegyelmi bizottságot. A fegyelmi bizottságban olyan tagok kerüljenek, akik példamutatóan teljesítik feladataik, hűek a Párthoz és Kormányzatunkhoz. Az előforduló fegyelmi ügyekben a fegyelmi bizottság mindig alkalmas körülmények között késlekedés nélkül hozzon határozatot és azt tudatosítsák a tsz. tagjai között. A fegyelmi büntetések az eset körülményeihez képest igazodóan reálisak legyenek, de a szándékosan, vagy gondatlanságból okozott károkért mindig mondják ki az anyagi felelősséget és külön büntessék munkaegység levonásra. A munkaegység levonást az igazolatlan mulasztókkal szemben helyesen alkalmazzák és eredményesen. A termelőszövetkezet végrehajtja a tsz. tagok jutalmazásáról szóló minisztertanácsi határozat intézkedéseit. így pld. azért, mert a sertéstenyésztő munkacsapat terven felül 35 drb malac elválasztását teljesítette, megkapta minden ötödik darab malacot jutalomként, vagyis összesen 7 drb-ot, s így Mi lei János 2 drb, Borbély Béla 2 drb, Bordás János 2 drb, Virasztek János 1 drb sertés jutalomban részesült. (...)