Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
I. fejezet - Úrbérrendezés
13., A végre hajtott hivatalos nyomozat, és az arról kiállított okmány alapján a Ragályi Gyula vólt zsellére Tóth György használatában levő kukuricza és kender föld, továbbá ugyancsak a Ragályi Gyula vólt zsellérje id. Gál József kezén levő kender és kukuriczafőldek Ugy szinte a Máriássy László örökössé vólt jobbágya Gál János használatában levő kender föld Valamint szinte a Ragályi Zsigmond örökösök vólt zsellére Almásy Péter kezén levő kender és kukuricza földek is Végre a Ragályi Károlyné asszonyság vólt zsellére Almásy László kezén levő kender, kukuricza, és káposzta földek is kezükön meg hagyatván, mint kiváltságos természetűek, az 1853- évi Martius 2— kelt legfelsőbb nyilt parancs 19~ § ä értelmében azoknak meg váltására köteleztetnek. 14., A vólt zsellérek közzül többen jelesül pedig a Szentiványi Miklós vólt zsellérei közzül G. Almásy József, Nagy András, Lang Mátyás, T. Szűcs József A Ragályi Ferencz örökösei vólt zsellérei közzül G. Kis János, Bartus Jánosné, Varga Peter, Kis Istvánné, Balog Sámuel, Gál Józsefné, Német Sámuel, K. Gál József, Rácz János, Csifári Pál, Koszla István, Csifári Jánosné, Szalay György, Kakucsi Sámuelné, Sándor Ferencz a Ragályi Gyula vólt zsellérei közzül Ladányi András, Balogh Józsefnő, Almásy Ferencz a Radvánszky Albertnö vólt zsellérei közzül Király László, Szűcs József, Pervan Jánosné, Mészáros Márton, Földi Istvánné, Felső Almási Jánosné, és Szűcs János a Máriássy László örökössé vólt zsellérei közzül Gál János a Ragályi Zsigmond örökösök zsellérei közzül Újlaki József a Fáy Ferencznö asszonyság vólt zsellérei közzül Német András, Pap József, Balogh József, G. Almási József, Virág János, Gál Jánosné, Almási Lajos, Almási Bálint, Újlaki László, Berentés János, és Német József a kezeiknél levő önbeismeréseik szerint is részint szolgálattétel, részint haszonbér fizetés mellett eddigelé használt, s a bérfizetést és szolgálatot mai napig is tulajdonosoknak jövedelmező kender, kukuricza, és káposzta földeket megválthatási természetűeknek álitván, e részbeni igényeiknek 14 nap alatti hiteles adatokkali igazolására végzésileg köteleztettek. 15., A fentebbi tizen harmadik pontban megválthatónak itélt kender, kukuricza, és káposzta földek helyszíni felvételére, és azok mennyiségének kitüntetésére az illetőknek leendő kihasitására a munkálkodó mérnök akként utasíttatott, hogy azokat illető vólt földes uraik illetékéből leszámítván a vólt úrbéresek részére kijelölt helyiség mellett folytatólag hasittsa ki. 16., Az eként megítéltek kihasitására jelen Ítélet jogerőre emelkedése után munkálkodó mérnök oly hozzáadással utasittattik, hogy a hitelesített felvételi telek könyvben kijelölt hasznavehetlen térek kihagyásával az 1858— évi Junius 30— eszközlött, és 1861 Május 23— hitelesített főid osztályozatban meghatározott kulcs szerint, a szántó és kaszálló illetőségeket, a legelő illetéket pedig az erdővel együtt hóldankint 1200 ? ölivel számítva hasittsa ki, valamint a közösöknek felhagyott téreket is jelölje ki. 17., Ezek által a vólt úrbéri, illetőleg kiváltságos birtokok és illetmények a vólt földes uri birtokoktól véglegesen elkülönittetvén, miután a vólt földes urak és birtokosok saját birtokaik kihasithatására nézve 1867 Május 24— a majorsági föld osztályzatot elkészítették, és az ugyan akkor általuk elfogadtatván, hitelesíttetett is, de az 1869- év Junius 16— eszközlött tárgyalás alkalmával történt felfedezésből kitűnt, hogy abban az úgynevezett Huta kertbéli földek a térképi 23 - 38 számok alatt nem voltak osztályozva, és ezen hiány a birtokosság által jegyző könyvileg pótoltatván, a kijelölt földek első osztályba soroztattak, ezen pótosztályzat Ítéleti leg is megerősíttetik. Indokok. Mert az 1— pontban megítélt úrbér telki állományok, a Mária Teréz úrbér, és arra vezetett összeírás, továbbá a 7. sz. alatti úrbéri nyomozat, és a 16 szám alatti öszve hasonlító iromány /: combinatorium :/ okirattal öszvehangzólag a felek által sem vétetvén kifogás alá, bíróilag megítélendők voltak. Mert az Ítélet 2- pontjában megítélt telki állományok menyisége a fentebbi 1— indokban foglaltakon kívül a 11 r. sz. alatti jegyző könyvben foglalt egyességen alapszik, és miután a 16~
