Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
I. fejezet - Úrbérrendezés
r. sz. alatti irományból kitetsző felesleg birtok menyiség az idézett jegyző könyvben az egyháziak javadalmazására rendeltetett fordíttatni, ugyan ezen pont alatti menyiségek megítélendők voltak. Mert az Ítélet 3- pontjában a kiváltságosok részére megitélt menyiség a hitelesített felmérési telekkönyv, és térképből kitetsző mostani birtok illetőségekkel megegyezik. Mert az Ítélet 4~ pontjában meghatározott menyiség a 11. sz. a. egyességen alapszik, valamint az itélet 5~ pontjában foglalt helyiség megítélése is. Mert az itélet 6~ pontja szerint a beltelkek a Teréz úrbér,- továbbá az 1836- 5~ és az 1853- évi Martius 2~ nyílt parancs szabályai szerint épségükben meg hagyandók lévén, azoknak többlete vagy kevesebbsége a külső telki állományok menyiségével összehasonlítva vólt kiegyenlítőnek ítélendő. Mert a zsellér telki felesleg iránti birói itélet 1~ pontja az idézett 1853- évi Martius 2— nyílt parancs 8- §~ tartalmán alapszik. Mert az itélet 8. 9. 10 és 12 pontjai alatti közösségek a 13 L sz. jegyző könyvben meg határoztattak. Mert az itélet 13- pontjában megváltandóknak kimondott főid részecskék iránt tett birói intézkedés a 14 sz. a. birói nyomozaton, és az 1853. Martius 2 m kelt legfelsőbb nyilt parancs 19- §— tartalmán alapszik. Mert az itélet 14- pontjában igazolásra utasított zsellérek kívánsága a 14- sz. a. hivatalos nyomozat szerint telyesithető nem vólt. Mert az itélet 15- pontjában érintett főldecskék felvétele iránt a mérnöki utasítás szükséges vólt, ezen birtok részek eddigelé a majorsági birtokokhoz lévén csatolva. Mert az itélet 16- pontja a törvényen, és a tagositási ügyben létrejött egyességek, és hitelesítéseken alapszik. Mert az itélet 17- pontja a 13- sz. a. jegyző könyv 23- pontjában foglalt pót osztályzaton alapszik. Mely itélet indokaival együtt egy példányát Tamásy Károly felperesi ügyvédnek,- másik példányát Alacska község birája Szalay Jánosnak, és általa a vólt öszves úrbéri közönségnek kézbesítési vevény mellett kiadatni, egy példány a periratokhoz csatoltatni, s végre egy példány a munkálkodó mérnöknek kiadatni határoztatik. Kelt Alacskán Junius hó 17- 1869. t. Borsod megye első alispánja Bay Bertalan alszolga biró Csomós Sándor rendszti esküdt Sütő Kálmán Tekintetes Alispány Úr! Néhai férjem Kakutsi Josef életébe, ez előtt hat évekkel helybeli lakos Szálai Györgynek 1/4 rész külső úrbéri illetőséget eladtunk, azzal együtt szinte el adtuk - az érintett legelői illetőséget is: így természetesen a Szálai György úrbéres zsellér lakhelye által változott úrbéri birtokosok közzé számíttatott - az én lakhelyem pedig el adván tőlle úrbéri illetőségemet - maradt úrbéres zsellér lakhelynek - minél fogva alázatos tisztelettel esedezem Tekintetes Alispány Ur előtt méltóztassék - e jelen tagositási kérdések alkalmával - lakhelyemet - ugy tekinteni, leg igazságosabb biroskodása következtében úgy elitélni - mint valóságos úrbéres zsellér telket - és az utánn a község határa szabályozása alkalmával - az illetékes legelői illetményt - kiméretni kegyeskedjék.
