Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
III. fejezet - Az 1945-ös földreform
ipari fejlődés előtt álló Miskolcon tehát feltétlenül szükség van legalább még egy városi közkórházra, amelyet a kijelölt területen kivan a város létesíteni, egyéb egészségügyi intézményekkel kapcsolatban és megfelelő parkositás-sal. A környező területeken nyer ugyanis elhelyezést az uj köztemető és igy ezen a területen rokontermé-szetü intézmények volnának elhelyezhetők. Korszerű aggok otthonára is feltétlenül szükség van szociális szempontból, mert a jelenlegi szegényápolda az igényeket már meszszemenően nem tudja kielégíteni. A Megyei Tanács képviselői az aggok menhelyét célzó területet házhelycsere területként kívánják igénybevenni; a közkórház területét azonban ők is erre a célra szánták. A gazdasági iskola képviselői bejelentik, hogy említett terület gyakorló gazdaság céljára a legmegfelelőbbek. A Megyei Tanács képviselői egybehangzóan bejelentik, hogy az emiitett városi területen kivül a gazdasági iskolához közel fekvő terület, amely rendelkezésre áll, nincsen, mert a honvédkincstár az általa birtokolt területeket kiengedni nem hajlandó, a Losonczy féle ingatlanra pedig Sajókikötő céljaira van szükség, amelyre nézve a kisajátítási eljárás folyik. Ezután a Vármegyei Tanács tagjai a középfokú gazdasági iskola elhelyezésére a következő ingatlanokat javasolják: Latorca Rt.-tói megváltott Abod-Királykutpusztai ingatlanból mintegy 400 k. hold még nem juttatott terület áll rendelkezésre megfelelő épületekkel együtt. Erre az ingatlanra nézve az összes jelenlévők megegyeznek abban, hogy az minőségileg rossz, szántónak alig minősíthető. Rendelkezésre áll továbbá az alsózsolcai Münk féle ingatlan. Erre az ingatlanra az 1946. IX. t. c. 22 §-a alapján igénybevételi eljárás folyik, a Megyei Tanács megváltó határozatot hozott, amely a tulajdonosok felebbezése folytán az Országos Tanácshoz van felterjesztve. Ezen a 100 holdon épület nincs. /Megyei Tanács száma 9280/19467 Rendelkezésre áll még az alsózsolcai Szalay Pálné féle elkobzott 100 holdas ingatlan /tulajdonos ma is nyugaton van, Oft. szám 219.974/1946. II. 17 az elkobzó Megyei Tanácsi határozat felebbezés folytán az Országos Tanács előtt fekszik. Végül rendelkezésre áll Boldva Községben a Szathmáry Király féle 700 holdas ingatlanból minden valószínűség szerint 300 holdas terület 11 testvérnek 700 hold meghagyva, közös gazdálkodás/. A gazdasági iskola képviselői ezekre az ingatlanokra nyilatkozni nem tudnak, mert nem ismerik. A gazdasági iskola képviselői az alsózsolcai Münk és Szalay féle ingatlanokat tartják a középfokú gazd. iskola céljára az emiitettek közül a legalkalmasabbnak, mert mindaddig, amig anyagi lehetőség lesz internátust létesíteni erre a két gazdaságra Miskolcról is gyakorlatokra ki tudnák vezetni a tanuló ifjúságot. A Megyei Tanács képviselői bejelentik, hogy az utóbb emiitett két ingatlanért késhegyig menő harc folyik Alsózsolca és Sajólád községek Földigénylő Bizottságai, illetve juttatottj ai között. A jegyzőkönyv felolvasás után aláíratott. Kmft. (a jelenlévők aláírásai) Az összes jelenvoltak megállapítják, hogy a jegyzőkönyv második oldalán az első bekezdés előtt a tárgyalás anyaga a következőkben foglalandó irásba: A Földigénylő Bizottság a 42 k. holdra vonatkozó javaslatát is fenntartva célszerűnek látja és javasolja az Alsózsolcán esetleg igénybeveendő 100 holdat a gazdasági iskola céljára, mely esetben a város által birtokba adott 50 k. hold mentesülne. A gazdasági iskola képviselői bejelentik, hogy az említett 100 k. holdnál ugyancsak fenáll az az akadály, hogy a gyakolóterület az iskolától távol van, még távolabb, mint a birtokbavett 50 k. hold. Miskolc város képviselői bejelentik, hogy hajlandók, illetve remélik a közgyűlés hozzájárulását megszerezni ahhoz, hogy a birtokbaadott 50 k. holdhoz a közlekedés megkönnyítése érdekében törvényhatósági útként köves utat létesítenek, amennyiben ahhoz a közlekedésügyi miniszter ur hozzájárul. Aláírások a 2. oldalon. Kmft.
