Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

III. fejezet - Az 1945-ös földreform

Mezöcsáton éppúgy, mint a vármegye többi községeiben azért sürgetik a földreform végrehajtását, mert annak befejezése előtt állítólag ugarolni és tarlót buktatni nem tudnak. A földreform végrehajtásának sürgetésére ez ok nem lehet, mert ha az ugarolást és tarlóbuktatást a földreform befejezésétől tennék függővé, akkor vagy nem lenne ezen a nyáron tarlóbuktatás, vagy pedig egyszerre kellene befejezni a vármegye minden községében a földreform végrehajtását, ami természetesen lehetetlen. A Földigénylő Bizottság elnöke telekkönyvi juttatást kivánt mondván, hogy a korábban történt tagositás eredménye még ma sincs telekkönyvezve és igy a földreformot végrehajtani, különösen pedig a földeket müvelésbe adni nem tudják. A földreform során végrehajtandó telekkönyvezés meg nem történte mezőgazdasági munkálatok megkezdésének akadálya nem lehet, hiszen a pár évvel ezelőtt befejezett tagositás eredménye sincs a mai napig sem telekkönyvezve és a földek megművelése akadálytalanul megtörtént minden évben. Különös, hogy a tarlóbuktatás miatt sürgetik a földreform befejezését. Ugyanis a legtöbb gazda a háború előtti időben sem - akkor amikor a megművelésre kellő számú iga és gép állott rendelkezésre - buktatott tarlót és örült, ha egy szántásba vethette el őszi vetését. Most, amikor alig van iga, akkor mindegyik földhözjuttatott mintagazdálkodás s zenien, valamennyien tarlót akarnak buktatni és két szántásban akarják elszórni az őszi magot. A földeknek ekként való megművelése természetesen a leghelyesebb, azonban a legtöbb helyen az előbb emiitett okoknál fogva kivihetetlen. Feltéve hogy kivihető ez, e miatt a Megyei Tanács munkáját gyorsabban végezni és a juttatásokat telekkönyveztetni nem tudja. Egyébként elő kell adnom, hogy a Földigénylö (Bizottság ?) összeállítása a rendeletnek nem megfelelően történt, miértis az elnöknek és néhány tagnak a leváltása tekintetében kellett intézkedni annál is inkább, mert a leváltást a földigénylők 40 aláírással ellátott kérvénnyel kérelmezték. A Földigénylő Bizottság elnöke beadványaiban olyan ügyek iránt érdeklődött, amelyek a földreform gyorsabb végrehajtásával nem kapcsolatosak. Érdeklődése többek között a földigénylő bizottsági tagok fizetésére, szakiskola létesítésére /amihez neki semmi köze/ vonatkoznak, továbbá arra, hogy miért nem zárjuk ki az ügyvédet a felek képviseletéből, miért tűrjük azt, hogy 3000.- pengőt kérjen egy ügyvéd az ügyféltől, valamint azt is, hogy az ő napidiját magasabban állapítsa meg a Megyei Tanács. Mindezek nem tartoznak a Megyei Tanács munkájához és ha ilyenekre válaszolgatunk, akkor a földreform valóban még később fejeződik be, mint ahogyan befejeződnie kell. Az ilyen kérdéseket a Megyei Tanács válasz nélkül hagyja. Kérem Főispán Urat, a közlést tudomásul venni méltóztassék. Miskolc, 1945. július 25. Borsodmegyei Földbirtokrendező Tanács nevében: Dr. Parcsetich elnök. Mezőcsáti földigénylő bizotság. 287/1945 sz. Tekintetes Vármegyei Földrendező Tanács Miskolc Tisztelettel javasoljuk, hogy a községünkhöz 4 km fekvő Derzs tanyán egy gyümölcs konzervgyár létesítését. Kérjük a Földrendező tanácsot ezen javaslatunkat támogatni szíveskedjék, mert itt körülbelül 1000-1200 hold gyümölcsös és szőlő terül el. Káposzta paradicsom fehérrépa termelésre kitűnő talaj van a Tisza mentén. A javasolt gyár a Vasút állomáshoz 4 km-re a Tiszához 3 km-re köves uton mig föld ut 120 m távolságra van az épületig. Az épület uradalmi magtár és felmérés után pontosan tájé-