Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

utódai által ténylegesen birtokolt területeket értve az udvartelkeket és kerteket tényleges birtokosaiknak az akkori forgalmi árakon eladják, azonban ez nem lett végrehajtva.A 3049/1897 telekkönyvi számú végzés olykép rendelkezik, hogy 'Alsóhámor telepitvényes községre" vonatkozólag a telekkönyv alapjául az 1895. évi szeptember 30-án meghitelesitett kimutatást és térképet fogadja el, a régi helyrajzi számok megszüntetése és uj helyrajzi számok alkalmazása mellett.A megszüntetett alsóhámori 1-ső számú telekjegyzőkönyvben a "k. k. Gewerkschaftliches Eisenwerk" vagyis a vasgyár szerepel mint épülettulajdonos és a diósgyőri királyi koronauradalom, mint telektulajdonos, - a régi tulajdonos a szintén megszüntetett 138 számú telekjegyzőkönyvben volt felvéve "Königliche Kronherherschaft Diósgyőr" cimen. A megszüntetett és újonnan nyitott alsóhámori 37 számú telekjegyzőkönyvben vannak a királyi kincstár ingatlanai felvéve még pedig a tulajdonjog az alsóhámori 37 számú telekjegyzőkönyvben A. I. 1-113 szám alatt bejegyzett ingatlanokra "a kir. kincstár erdészeti kezelés alatt álló ingatlanokhoz birtokrendezés folytán tekintettel az igazságügyi m. kir. Minister 4196/94 számú rendeletére a m. kir. államkincstár javára bekebeleztetik" cimen szerepel.Az egyéni telekjegyzőkönyvekben a királyi kincstár illetve koronauradalom, mint földtulajdonos, az egyesek pedig mint felülépitmény tulajdonosok szerepelnekKétség nem fér hozzá, hogy e község, amely Alsóhámor és Felsőhámor község egyesitéséből ered, telepitvényes község és hogy a jogviszony, amely a földtulajdonos kincstár és a telepesek között van, illetve volt, az 1873. évi XXII. t. c-ben van szabályozva, amely a telepitvényekről rendelkezik és amely törvény 1873. július hó 9-én lett kihirdetve. Iratok hiányában az nem volt megállapítható, hogy a telepitvényi földek, itt kizárólag belsőségeket és kerteket értünk, határozatlan avagy örök időkre, avagy szerződés ellenében engedtettek át a telepitvényesek használatába és hogy a szerződéses határidő 1848. jan. 1-én lefolyt-e anélkül, hogy azóta a szerződés újból megköttetett volna. Kétség nem fér hozzá és nem vitás, hogy az itteni gyár és bánya, később majd erdőüzem érdekében letelepítettek, illetve jogutódaik /26 szakasz/ a földtulajdonos részére telepitvényesi szolgálmányokat nem teljesítettek és legeltetésben és faizásban nem részesültek, azonban amint fentebb előadatott, a használati dijat készpénzfizetés utján rótták le és külső mezőgazdasági földekben nem részesedtek, egyetlen használatuk a telepitvényi belsőségek voltak, házhely, udvar és kert, amelyeknek térfogata 19 öl 1144 öl mint legkisebb és legnagyobb belsőségi terület között oszlik meg. Eljáró biró megállapította azt is, hogy a földtulajdonos királyi kincstár és az egykori telepitvényes jogutódok között a hivatkozott t. c. 15. §-ában körülirt megváltási illetőleg megvételi jogra vonatkozó per az előirt záros határidőben lefolytatva nem lett, a felek között egyezség a megváltási illetve a megvételi jog rendezésére nem jött létre. Az elmúlt 1931. évben azonban ezen kérdések utólagos rendezése végett a kir. kincstár illetve az erdőigazgatóság és a felülépitmény tulajdonosok illetve használati dijat fizetők között barátságos egyezségi tárgyalások lettel lefolytatva, amelynek eredménye az lett, hogy a kir. kincstár és a megnevezettek a vételár összegére teljesen megállapodtak, megállapodtak arra is, hogy az eddig még a kir. kincstár nevén vezetett földtulajdon az egyesek kizárólagos tulajdonába megy át és az uj földtulajdonosok az eddig használatban birt udvart és kertet s a felülépitmény alatt lévő földtalajt az egyesekkel kötött szerződések utján szerzik meg a kir. kincstártól és az eddig ténylegesen birtokolt azon földtalajnak, amely a felülépitményhez tartozik, kizárólagos tulajdonosaivá válnak, természetes, hogy a szerződések megkötésénél a jogosultak illetve azok jogutódai, örökösei nem mellőzhetők és közülük a szerződéskötésből csak azok hagyatnak ki, akik a belsőséghez való további részesedési igényükről kifejezetten lemondottak és lemondanak. Megállapodtak abban is, hogy a belhelyek kiegészítéséül ott ahol ez lehetséges, vétel alapján a kir. kincstári területből a belsőséget növelő vagy uj kerti területhez juthatnak. A megváltási illetve megvételi ár teljesen fedi a felek között létrejött megegyezésben illetve szerződésekben lefektetett akaratát, a megvételi ár az egyes területek fekvése és minősége szerint 1-12 P. között mozog • ölenként, kiemelésével annak, hogy a belsőségi földtalajterületek nagyrészének a megvételi ára 1 P. s csupán a jobb minőségű és mondhatni üzleti értékkel biró területek megváltási ára éri el a 10-12 Pengőt, a jó minőségű sik területek nagyrésze 6 P. megvételi árért adatott el 10 évi részletfizetés kedvezménye mellett olykép, hogy a vételár hátralékot 5 %-os kamat terheli. Megjegyeztetik, hogy a megvételi ár meghatározásánál a hadiözvegyek, hadirokkantak és hadviseltek kedvezményben részesültek. A felek az egyes szerződések megkötése előtt megálla-