Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

HÁMOR Jegyzőkönyv. Felvette a miskolci kir. törvényszék, mint birtokbiróság Alsóhámor községében a községházánál 1932. évi jul. hó 20. és következő napjain Alsóhámor - mint az 1873. évi XXII. t. c. szerinti telepitvényi községben az 1908. évi XXXIX. t. c. alapján kibocsátott 30/1909 I. M. sz. rendeletnek idevonatkoztatható intézkedései figyelembevételével lefolytatott telekkönyvi átalakítás céljaira szolgáló birtokrendezési eljárásról(...) A községi elöljáróság képviselői bejelentik, hogy a kir. törvényszék által nyert meghagyás értelmében a bizalmi férfiak illetve a községi birtokviszonyokkal teljesen ismerős idősebb birtokosokból álló hetes bizottság megalakításával a tárgyalás előtt foglalkozott és bejelentik, hogy az eljárásban érdekeltek a hetes bizottságot egyhangú választás alapján következőleg alakították meg: Soltész Ede községi biró a bizottság elnöke 59 éves Runda János 74 éves Sikerle János 62 éves Gedeon Géza 40 éves Korsovszky János 62 éves Nitsch Adolf 56 éves Galuska József 70 éves A jelenlévő érdekeltek egybehangzóan kijelentik, hogy a választást az eljárás egész folyamára ezúttal is megismételik és a megválasztottakat bizalmi férfiakul elfogadjákEljáró biró mindezek után megállapította, hogy az eljárás lefolytatását közzétevő szabályszerű hirdetmény ugy a Budapesti Közlöny hivatalos hírlapban, mint a Magyar Jövő miskolci napilapban egy-egy izben közzététetett, megállapította, hogy a községi elöljáróság a tárgyalás idejét és helyét a községben szabályszerűen kidoboltatta s ezenfelül az érdekelteket a hirdetményi táblán történt kifüggesztés ut-ján is értesitetteEljáró biró a kir. kincstár képviselőjének és az erdőigazgatóság jelenlevő kiküldöttjének a bejelentése alapján megállapítja, hogy az uj felmérési munkálatokat Maróthy Emil erdőtanácsos a Mérnöki Kamara tagja, Herczeg János és Sztankovics Géza oki. erdőmőrnökök közreműködése mellett végezte. (...) Eljáró biró a kir. kincstári jogügyi igazgatóság képviselőjének a jelenlévő hetes bizottság idősebb tagjainak és a községi elöljáróság tagjainak, valamint Füstös Pál diósgyőri róm. kath. esperesnek és Grusz István helybeli róm. kath. lelkésznek az előadása nyomozás és a 3049/1897 telekkönyvi számú végzés és az annak alapját képező iratok segítségével megállapította, hogy Hámor községe az 1740-50-es években idetelepített bányászok lakóhelye volt, akik a vashámorokban nyertek alkalmazást. A tele-pités alkalmával házhelyet és kiskerteket kaptak használatba, a házhelyeken felülépitményeiket maguk emelték és igy azok tulajdonjoga őket illette. A mai Hámor község tulajdonképpen az 1755-ös évben keletkezett, a vashámori munkára a kir. kincstár által letelepített német és tót munkások a részükre nyújtott házhelyekért és kertekért használati dijat illetve bért fizettek, amelyet a kincstári uradalom alkalmazottai szedtek be. A telekkönyvi helyszínelés alkalmával a házhely használati joga és a felül-épitmény tulajdonjoga a tényleges birtokban talált telepes illetve jogutódai nevére lett felvéve. Ugyanezen alkalommal a telekkönyvi felvétel rögtön kifejezést adott annak, hogy a szoros értelemben vett vasgyári üzemnek külön ingatlanai és épületei vannak, az ezenkivüli ingatlanok pedig a diósgyőri királyi koronauradalom, mint telektulajdonos nevére jegyeztettek - Az 1866-ik évig a használati dijakat és a haszonbéreket maga a község szedte be és participiálta /osztotta meg/ az egyes érdekeltek között és a község egy összegben fizette be a koronauradalom pénztárába. Az 1866. évben egy szűkebb keretű birtokrendezést folytattatott le, amelyet követőleg az egyes telektulajdonosok házhelyenként egy osztrák értékű forintot tartoztak a község utján befizetni, míg a kerteket az uradalom külön adta bérbe - Az 1909. évben a kir. kincstár tervbe vette, hogy a telepitvényesek jog-