Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

Alólirottak mindannyian bátrak vagyunk kérelmünket alázatosan megismételni és vagyunk a Nagyméltóságú Földbirtokrendező Biróság iránt Miskolc, 1932. december 15 alázatos tisztelettel: Hubai Miklós Hubai Miklósné mint eladók özv. Vőneky Mihályné megváltást szenvedett Herskovics Jenő Herskovics Jenőné sz. Schullehrer Sára mint vevők Tekintetes kir. Törvényszék ! Méltóságos Biró Ur ! Irányi Jenő igazgatónak a házhelyigénylők egykori képviselőjének a miskolci házhelyrendezéssel kapcsolatban tőlem kisajátított, bevetett öt hold szántó vetés árának és megmunkáltatási költségének, valamint az elszámolás szerint a házhelyigénylőkkel szemben még fennálló követelésemnek megtérítése iránti ügyben 1934 évi február hó 9.-én méltóságos Densz Sándor kir. itélő táblabíró úrhoz intézett iratára válaszomat a következőkben jelentem be: Nem felel meg a valóságnak Irányi Jenő azon állítása, miszerint a házhelyigénylők részére kisajátított, tulajdonomat képező öt hold vetés ára és megmunkáltatási költségének megtérítése miatt annak idején követeléssel nem éltem volna s igy e miatt ez a követelésem már elévült volna. E követelésemet a házhelyek térítési árának magasabb kiszabatban leendő megállapítása iránt az O.F.B.-hoz tett első felebbezésem során ab ovo leszögeztem, ami a periratokban is kifejezésre jutott s ami azonban még ma is elintézetlen,- tehát még ma is folyamatban van - mert a pernek köztem és a házhelyigénylők között történt egyik fellebbviteli tárgyalása alkalmával - emlékezetem szerint a másod fokú ítéletnél - a birói ítéletben oly meghagyást kaptam, hogy a házhelynek kisajátított és bevetett szántóföldjeim vetés ára és megmunkáltatási költségének megítélése külön választatik a házhelyek árának megállapításától és megítélésétől. Ez külön tárgyalás alapját fogja képezni, melyre én külön idézést is fogok kapni. Mindmáig azonban sem idézést nem kaptam ebben az ügyben, sem pedig tudomásom nincs arról, hogy erre nézve valamely birói döntés történt volna. Ez a körülmény is késztetett arra, hogy 1934 január 20.-án Densz Sándor táblabíró ur előtt felvett jegyzőkönyvben e követelésemet újból kifejezésre juttassam. E követelésemet nemcsak a köztem és a házhelyigénylők között történt tárgyalások alkalmával, hanem a legutolsó leszámolás alkalmával is hangoztattam és fenntartottam. Ezt Densz Sándor itélő biró és maga Irányi Jenő igazgató is tudomásul vette, különös tehát, hogy Irányi Jenő most e körülményre egyáltalában nem akar emlékezni. Irányi Jenő igazgatónak Densz Sándor táblabiróhoz intézett iratának 3./ pontjában maga is beismeri, hogy ebbeli követelésemmel tényleg éltem annak idején. Komolytalanok tehát Irányi Jenőnek az emiitett iratban foglalt állításai, mikor egyik sorában tagadja azt, amit a másik sorában beismer. Vita tárgyát ennek a követelésemnek jogossága és érvénye már csak azért sem képezheti, mert nemcsak a periratokban jutott kifejezésre és választatott külön tárgyalás alapjául,- mely mint fentebb emiitettem, még mai napig is folyamatban van,- hanem mert e követelésem jogosságát és valódiságát bebizonyítottam azokkal az okmányokkal, melyeket a házhelyigénylőkkel szemben eszközölt legelső felebbezésem alkalmával a bírósághoz benyújtottam és a periratokhoz csatoltattam. Ezek az okmányok a következőkből állottak: 1./ Futurától vásárolt 5 q hatvani vetőmag buza áráról szóló számla, 2.1 5 q vásárolt műtrágyáról szóló számla, végül 3./ két tanú által aláirt "Nyilatkozat", hogy öt hold föld az előbbi számlákban foglalt vetőmaggal és műtrágyával tényleg be is volt vetve. Megjegyezni kívánom, hogy a két tanú maga is házhelyigénylő volt, nem férhet tehát semmi kétség a "Nyilatkozat"ban foglalt állitások valódiságához.