Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

Bevezetés

tek, valamint az Alföld fásítására kijelölt területek közül a 10-100 kat. hold kiterjedésű erdők állami ellenőrzés mellett községi tulajdonba, a 100 kat. holdon felüli kiterjedésűek pedig állami tulajdonba kerülnek. A Földmivelésügyi Miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését." (A Magyar Köztársaság törvénytára) Erdőterületet tehát egyénileg igényelni, egyéneknek juttatni nem lehetett. Ez Borsodban különös jelentőségű volt, hiszen a megye északi és nyugati részein alig volt felosztható mezőgazdasági földterület, ám a korábban döntő többségében nagybirtokosok tulajdonában lévő hatalmas erdőségek felosztására irányuló törekvéseknek a földhiánnyal való indoklása sem járt eredménnyel. Arra vonatkozóan, hogy kik lehettek igényjogosultak, ismét Donath Ferenc sorait idézem: „A Rendelet az uradalmak cselédeit, a nincstelen mezőgazdasági munkásokat, a törpebirtokosokat és a nagy családú kisbirtokosok felnőtt fiúgyermekeit, akiknek várható örökrésze 5 holdnál kevesebb, jogos földigénylőnek tekintette. Nagyjában tehát mindazokat, akik a múltban állandóan vagy időlegesen bérmunkát végeztek. Elsőbbséget csupán azok élveztek, akiket politikai magatartásukért bebörtönöztek, vagy internáltak, és egyébként jogos igénylők voltak, a sokgyermekesek, s egyenlő feltételek esetén a kishaszonbérlők. Utóbb az igényjogosultak körét kiterjesztették a falusi kisiparosokra, az uradalmak konvenciós iparosaira, erdészeire, okleveles gazdáira, ezek azonban összességükben is csak elenyésző hányadát képezték az igénylőknek. E természetes személyeken kívül jogi személyek igényét is elismerte a Rendelet: az egyház javadalmi földet igényelhetett a szegény egyházközségek számára, az állam minta- és tangazdaságok létesítésére, községek kisebb (100 holdon aluli) erdők és legelők juttatásában részesülhettek, a földhözjuttatottak szövetkezetei pedig legelőt, a nagybirtok üzemeit, fel nem osztható vagy egyénileg gazdaságosan nem kihasználható élő és holt felszerelését igényelhették." Az igényelhető földterület terjedelmét is meghatározta a rendelet. „Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud művelni. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a felosztásra kerülő birtok fekvését, minőségét és művelési ágát. Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat, kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg." (A Magyar Köztársaság törvénytára) A juttatás minimumának meghatározása is összhangban állt azzal az alapelvvel, hogy minél több életképes családi birtok alakuljon, ennek megfelelően legalább 3 kat. hold föld juttatását írták elő. A rendelet megalkotói házhelyek létesítését is lehetővé kívánták tenni. Ennek szellemében született a 22.§.: „A törvény alapján elkobzott vagy megváltott ingatlanokból az Országos Földbirtokrendező Tanács házhelyek és ezzel kapcsolatos konyhakertek céljára megfelelő területet tart fenn. A házhelyek igénylése és kiosztása lehetőség szerint már a földhözjuttatással egyidejűleg történik." (A Magyar Köztársaság törvénytára) A juttatott ingatlanok megváltási árával kapcsolatban a rendelet meghatározza, hogy a föld ára fejében a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosát kell fizetni; a juttatásban részesült törpe- és kisbirtokos a birtokbahelyezés alkalmával a föld megváltási árának 10 %-át köteles lefizetni, a hátralékot 10 évi egyenlő részletben kifizetni; a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások a megváltási árat 20 évi egyenlő részletekben fizethetik meg; az első részlet fizetésére a Megyei Földbirtokrendező Tanács legfeljebb három évre halasztást engedélyezhet. Végezetül még egy rendelkezést kell ismertetni, amely azokat érintette, akiket a kiosztható föld hiányában nem lehetett lakóhelyükön ingatlanhoz juttatni. „Azokat az igényjogosultakat, akik lakhelyükön földhöz nem jutottak, az ország más részén, lehetőleg csoportosan kell földhöz juttatni. Az igénybevett földekből erre a célra megfelelő területet kell fenntartani, amelyet az Országos Földbirtokrendező Tanács jelöl ki." (A Magyar Köztársaság törvénytára) A csoportos áttelepülést Borsodban is családok százai kényszerültek választani annak reményében, hogy szülőföldjüktől távol bár, de emberibb, biztosabb megélhetéshez jutnak.