Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)
Bevezetés
Összességében megállapítható, hogy az 1945-ös földreformtörvény címében megfogalmazott kettős célkitűzés közül az első: a nagybirtokrendszer megszüntetése maradéktalanul megtörtént, míg a második: a földmíves nép földhöz juttatása a kiosztható föld nem elégséges mennyisége miatt csak korlátozottan valósulhatott meg Borsod megyében. De az 1945-ös földreform végrehajtása nyomán így is kb. kétszer annyian jutottak kb. ötször annyi földhöz, mint az 1920-as évek hatalom szabta szűk kört érintő látszatreformja során. Az 1945-ös reform jelentőségét növeli, hogy az egy főre eső juttatott föld területe is nagyobb volt, aminek eredményeképpen növekedett az életképesebb gazdaságok száma. Az 1945-ös földreform egyik leglényegesebb, új vonása, hogy végrehajtásában a földigénylők közvetlenül vehettek részt. Ezzel a lehetőséggel élve a községi fóldigénylő bizottságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy minél több földigénylő juthasson az olyannyira áhított földhöz. Ez azt is jelentette, hogy gyakran figyelmen kívül hagyták a törvényes rendelkezéseket, ezzel pedig szembe kerültek a mentességre jogosult birtokosokkal, a szomszédos községek igénylőivel, olykor azonban egymással is, és persze a törvényesség védelmére rendelt Megyei és Országos Földbirtokrendező Tanáccsal. Éles küzdelmek közepette zajlott tehát ez a sorsdöntő földbirtokrendezési folyamat, amelybe a különböző politikai pártok, szervezetek társadalmi bázisuk, tagságuk érdekeinek megfelelően vetették latba befolyásukat. A pártok koalíciós együttműködését többnyire éppen a földreform végrehajtása során felszínre került eltérő párt-álláspontok, ellentétek zavarták meg. Ezek az ellentétek természetesen megyei és községi szinten is megnyilvánultak, és hozzájárultak a végrehajtásra hivatott szervek közötti feszült viszony állandósulásához. Arról sem lehet azonban megfeledkezni, hogy az országos és megyei főhatóságok, hivatalok folyamatosan nyomon követték a lebonyolítást, sőt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (szovjet katonai igazgatás) is élénk figyelmet tanúsított a földreform végrehajtásának ügyei iránt. A harmadik fejezet dokumentumai ezt a szerteágazó folyamatot követik nyomon, és veszik számba annak összetevőit. * * * A közölt dokumentumok esetében a szöveghüségre törekedtem. Mivel az első fejezet múlt századi iratai eredetiben nehezen olvashatóak, a kiadvány tipográfiai egysége érdekében mindhárom fejezet iratait szövegszerkesztővel dolgoztam fel. Vitatható, hogy a régi írógépekkel készült iratok számítógépre vitelekor nem kellett volna-e a helyesírás szabályait figyelembe véve hosszúakra cserélni a rövid magánhangzókat az adott kifejezésekben, szavakban: én ezekben az esetekben is megőriztem az eredeti írásmódot. A szöveg érthetőségét mindez nem befolyásolja. A kiadvány mellékleteként a témákhoz kapcsolódó eredeti dokumentumok is szerepelnek, amelyek bizonyos vonatkozásokban kiegészítik az egyes fejezetek valamely részterületét, illetve azt szemléltetik, milyen további irattípusokat lehet és kell tanulmányozni ahhoz, hogy a sokszor emlegetett teljesebb kép kibontakozhasson a földtulajdonlás témakörében, illetve Borsod megye mezőgazdaságának 19-20. századi történetére vonatkozóan Mezőcsát, 2000. júniusa