Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

II. fejezet - A Nagyatádi-földreform

napig eltelt azon 29 év alatt, amely pedig Miskolc város fejlődésének legélénkebb korszakába esik, a tulajdonosnak és jogutódainak a nyilvánkönyvi bejegyzés szerint összesen csak 32 házhelyet sikerült eladnia s ezeket is az ingatlanoknak legértékesebb pontján, a miskolc-hejőcsabai állami ut arcvonalán és ennek csatlakozásában. Minek folytán ez ingatlanoknak az állami útra eső arcvonala több mint 2/3ad részben elfoglaltatott, ellenben a távolabbi arcvonal és ez ingatlanoknak az államvasút területéig s a Máhr örökösök XV. alatti szántóföldjéig mélyen benyúló része eladatlanul mint szántóterületek maradtak vissza és szántási mivelés alatt kezeltetnek jelenben is. Ezen telkek értékelésénél a szakértőket valószínűen a szakvélemény XII. pontja alatt szereplő u. n. Agrár-telep helyzete és építkezése tévesztette meg. Ez utóbbi ingatlant ugyanis az Agrár Takarékpénztár r. t. egri cég 1911. év június havában építkezési területek céljaira vette meg. Ez ingatlannak széles arcvonala van az állami útra és mélyen lenyúlik a rendező pályaudvarral érintkező külvárosig, a város felé eső vonala tőszomszédos a város belsőségeihez csatlakozó városi népkerttel, mely ezen oldalon elkeritetlen és igy ligeteivel és diszes sétányaival mintegy kiegészítő része az Agrár-telep e vonalán fekvő háztelkeknek. Ezen előnyös fekvésen kivül egyedül a részvénytársaság tette lehetővé azt, hogy e részletek legnagyobb részben már eladattak és a területnek az állami útra eső mintegy 2/3ad része 1912. év óta villákkal és díszesebb lakóházakkal elég sürün beépült, mert a földtulajdonos utcák, járdák, közterek és közmüvek létesítésével lehetővé tette azt, hogy a telkek vevőinek épitkezés alkalmával már csak be kellett kapcsolódniok az egyes telkek bejáratáig bevezetett villanyvilágitási, vízvezetéki és csatornahálózatba, A XV-XVIII. alatti ingatlanok azonban sem fekvésük, sem minőségükben nem azonosak az Agrár-teleppel, mert a fentebb előadottak szerint az állami útra eső arcvonalnak - tehát a legértékesebb területnek - több mint 2/3-ad részben történt előző eladása folytán ma már csak a volt tulajdonos egyik örökösének, Szlávik Lajosnénak területe bir csekély arcvonallal az állami útra, de ez is 600 méterrel van távolabb az Agrártelep arcvonalától. A többi ingatlanok mélyen lenyúlnak az államvasuti területekig és az Agrár-teleptől Szlávik Lajosné ingatlanáig terjedő, az Erzsébet-kórház, továbbá a magántulajdonban lévő ingatlanok által elfoglalt 600 méteres arcvonal hátamögött helyezkednek el. Amig tehát egyfelől ezen távoleső ingatlanokra nézve az állami útvonal, mely az Erzsébet-kórház vonalán tul sem aszfaltburkolattal, sem járdákkal nem bir, mi előnyt sem jelent ezen ingatlanokra, addig másfelől kétségtelen, hogy e területek csak szüséglakás céljait szolgáló házhelyek alakítására alkalmasak, amennyiben kivül esnek a vízvezetéki és csatornahálózaton. Továbbá mert a közeli környék egyetlen egy feltételt sem nyújt ahhoz, hogy e területeken villa és luxus telkek alakíttassanak, az Agrár-telepnek e területekkel érintkező alsó részén, valamint a Nádpataky-telepből az állami útvonal mentén régebbi időben keletkezett úgynevezett Otthon-telepen is csak szükséglakás céljait szolgáló legszerényebb külvárosi házak épültek s miután ezen telkeket a déli vonal egész hosszában a rendező pályaudvarnak magas kerítéssel elzárt területe a forgalomtól annyira elzárja, hogy a személypályaudvar csak nagy kerülőúton köze-lithető meg s miután e területek központjába az Erzsébet-kórház széles területe elszórt pavilonjaival s ezek között az elmegyógyintézettel és járványkórházzal beékelődik, legtávolabbi kilátás sem lehet arra, hogy e területeken a szerény külvárosi lakások helyett villa vagy luxustelkek alakuljanak. Alaptalan az a szakértői megállapítás is, hogy ezen területek Miskolcnak legegészségesebb részét képeznék, mert eltekintve a közeli nagyterjedelmü vasúti fűtőháztól, szén és vízfelvevő telepeitől, e területek vezetik le azt a vízmennyiséget, melynek, e területekkel átellenben az állami út hosszában e területekre lejtő hegyoldalakról, csakis a mélyebben fekvő ezen területeken keresztül van lefolyása s aminek folytán ezen ingatlanoknak egyes részei időnként vizzel borittatnak el. E körülmény a mostani szántómüvelés mellett nem mutat ki annyi szembetűnő hátrányt, mint amilyen súlyos anyagi áldozatokat fog követelni jövőben az itt építkezőktől, hogy vízlevezető árkok kiépítésével e szántóterületeket a kulturmérnökség véleménye szerint az egészségügyi követelményeknek megfelelő lakóhelyekké alakit-sák. A szakvélemény IV. pontjában Miskolc város tulajdonát képező volt katonai gyakorlótér értékelésénél a földtulajdonos szakértője által felhozottakat nem fogadhatom el. Értékemelés indokául felhozza ugyanis, hogy ezen terület beépitett telkek között fekszik, összefügg a város belterületével, mellette van a diósgyőri vasgyár, textil-, üveg- és gőztéglagyár, s hogy ezen gyáraknak napi munkában kifáradt sok