Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1860-1948. Forráskiadvány (Miskolc, 2000)

Bevezetés

Ugyanakkor ezeknek a feldolgozása a legnehezebb, legösszetettebb munka, amely csak nagy időráfordítással oldható meg, és ezt legfeljebb némileg teheti könnyebbé a számítógép alkalmazása az adatkezelés során. De ha teljesebb képet akarunk nyerni a 20. század első felében a birtokviszonyokban, a társadalmi viszonyokban bekövetkezett változásokról - márpedig ez a végcél -, akkor ezt a munkát is fel kell vállalni. Az úrbérrendezés történetének kutatásával kapcsolatban már felmerült, hogy ennek iratanyaga a megyei törvényszék mint a rendezések lebonyolítására hivatott szerv tevékenysége folyamán született. A megyei törvényszék és a járásbíróságok feladatkörébe tartozott az egész országra kiterjedő kataszteri felmérések során megállapított tulajdonjogi, birtoklási adatok rögzítése, majd a kibontakozó birtokforgalommal járó tulajdoni változások, az ingatlanokat terhelő tőke- és kamattartozások feljegyzése, a jelzálogjog be- és kikebelezése: röviden a telekkönyvi nyilvántartás. Az anyaggyűjtés során a telekkönyvi iratok esetében is a korábban már szóba került problémákkal kellett szembenézni. Összességében óriási irattömeget kellett átvizsgálni, ám közben kiderült, hogy a változásokat nem lehet folyamatosan nyomon követni, mert egy-egy évből hiányzik az iratok jelentős része, majd szinte egy egész évtized vizsgáihatatlan, lévén, hogy egy szál irat sem található ebből az időszakból, a századforduló tájékától kezdődően pedig a miskolci járásbíróság tisztán telekkönyvi iratai, illetve a mezőkövesdi járásbíróság polgári peres iratai-között fellelhető, főleg hagyatéki ügyeket tárgyaló aktái állnak rendelkezésre. A kiadványban szereplő dokumentumok közül néhány a megyei árvaszék anyagából származik. Ennél persze többet is lehetett volna közölni, akár abból is, amit a megjelenteken túlmenően válogattunk, vagy a még feltáratlan irategyüttesből, hiszen az ebben az esetben is fennálló hiányok és a töredékesség ellenére a meglévő nagy mennyiségű, és a korszakot szinte teljesen lefedő anyag erre módot adott volna, de a megtartott három témakörbe csupán ennyi illett, ennyi fért bele. * * * Az anyaggyűjtés, a feltárás nehézségeinek érzékeltetése után essék néhány szó a feldolgozás, a szerkesztés elveiről. Forráskiadványról lévén szó az egész megyére vonatkozó teljes körű összegezés egyelőre nem lehetett célom, hiszen időm sem volt arra, hogy akár csak az egyik témakörben is a megye valamennyi településének idetartozó iratait kikutassam és feldolgozzam. Mégis igyekeztem úgy összeválogatni és elrendezni a kiválogatott dokumentumokat, hogy az egy-egy témával összefüggő valamennyi fontos kérdés megfelelő teret kapjon, ügyelve arra, hogy a megye egyik, illetve másik területén, sőt szinte településenként más és más kérdés volt a fontos, ami megkövetelte, hogy ezeket a különbözőségeket megmutassam. Törekedtem arra is, hogy végigkövethető legyen az a hivatalos eljárási folyamat, ahogyan az úrbéri rendezést, illetőleg a két földreformot lebonyolították. Lényegesnek tartottam, hogy az eljárásokban érintett felek eltérő társadalmi helyzetéből (úrbérrendezés: volt földesúr - volt jobbágyok és zsellérek; földreform: megváltást szenvedő - házhelyhez, földhöz juttatott) eredő érdekellentétei, az ebből fakadóan szöges ellentétben álló álláspontja egymás mellé kerüljön, s így egyaránt megismerhető legyen. S nem utolsó sorban igyekeztem gondot fordítani arra, hogy a vizsgált korszakokban élő embereknek a földhöz, egymáshoz, a településhez, a hivatalos szervekhez, a hatalomhoz való viszonyát, törekvéseit, gondjait, sokaknak a megkapaszkodásért tett erőfeszítéseit, és a különféle okok miatt tulajdonától: földecskéjétől, házacskájától megválni kényszerülő gazda keserűségét érzékeltetve mégiscsak kirajzolódjék egy általánosabb korkép, korhangulat is. Ebből következően a kiadványban a földtulajdonlás változásait bemutató dokumentumok sorában olvashatóak a gazdasági-gazdálkodási, társadalmi, politikai vonatkozásokat,