Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

memorandumot szerkesztettek, melyet engedély nélkül sokszorosítva 1956. szeptember 24-i dátummal megküldték valamennyi egyházkö­zségnek. Előzőleg a miskolci presbitériumok a körlevél tartalmát megvitatták, így az valóban a miskolci reformátusság közös állásfog­lalásának tekinthető. 112 A memorandum inkább csak felsorolja a leg­fontosabb tennivalókat, az egyház belső rendjének, törvényességének felülvizsgálatára, a Tiszáninneni Egyházkerület visszaállítására, a zsi­natpresbiteri elvek szerinti kormányzásra vonatkozóan. A hivatalos egyházi kormányzat ingerülten reagált a kezdeményezésre, október 5­én Péter János személyesen utazott Miskolcra és követelte, hogy a lel­készek vonják vissza körlevelüket, de azok egységesen inkább az el­lenszegülés mellett döntöttek. Ennek megtorlására már nem maradt idő, mert kitört a forradalom és úgy nézett ki, a magyar református egyház - az 1956-os előkészítésnek köszönhetően - rövid idő alatt helyreállítja megtépázott törvényességét és működési feltételeit. A te­temvári egyházközség presbitériuma november 25-én kinyilvánította csatlakozási szándékát a megújulási mozgalomhoz, sőt a szószékről felolvasták Ravasz Lászlónak a megújulási mozgalom irányelveit ösz­szefoglaló, az ekkor felállított Országos Intéző Bizottság szükségessé­gét indokoló körlevelét, melyet a presbitérium őszinte örömmel üdvö­zölt. 113 A miskolci református egyházban 1956 őszén keletkezett nyi­latkozatok alapjában véve nem kívánták megkérdőjelezni az 1948-as egyezményt (sőt, egyesek a Testvéri Izenetet sem), hanem azok alap­ján akartak megújulást, az egyháznak valóban demokratikus keretek között végbemenő újjászületését szorgalmazták. A forradalomba a miskolci lelkészek különösen aktívan kapcsolódtak be, reaktivizálód­tak a korábban félreállítottak (Nagy József, Ilosvay Ferenc), Szilágyi István pedig tagja lett a megyei munkástanácsot felkereső egyházi de­legációnak, mely támogatásáról biztosította a forradalom vívmányait védelmező politikai erőket. A Tetemvár elszántságát mutatja, hogy november 15-én, be sem várva az országos szintű szervek döntéshozata­lát, megkezdte a gyermekek vallásoktatását a gyülekezeti teremben. 114 A forradalmat követően sokrétű, az állam és az egyház érdekeit öt­vöző ideológia jegyében fogant megtorlásra került sor, vissza nem 112 Pr.jkv. (T) 1956. szeptember 20.; ill. a memorandumot közölte: Dienes Dénes: „Szelíden és rendíthetetlenül." Dr. Koncz Sándor memoranduma, 1956. Alsóva­dász, 1994. 6-8. p. Ld. még: Bojtor, 1996. 240. p. 113 Pr.jkv. (T) 1956. november 25. 1,4 Pr.jkv. (T) 1956. november 15.

Next

/
Thumbnails
Contents