Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

Köszöntés (Kobold Tamás)

gyűléseknek biztosított helyet. Miskolc újvárosának központja, a Boldogasszony templom az 1544. évi felégetését követően már nem is épült újjá. 17. századvégi leírások úgy említik, mint „puszta templom"-ot, helyet, ahol egykor templom állt. A török hódoltság, az országos politika, vagy vallási, felekezeti „tehertételek", várost megosztó és a városlakókra nehezedő problémák mellett megvolt, s a 19. század végéig kísért bennünket még két további nagy ellenségünk: a tűz és a víz. Amit a korábbi villongások és belviszályok sértetlenül hagytak, azt már nem kímélte a város történetének legnagyobb tűzvésze 1843-ban, s a legnagyobb árvize 1878-ban. Bármilyen emberi vagy természeti tényező pusztította is templomainkat, azok mindig újjáépültek. A templomot, az „Isten házá"-t a település lakossága ugyanis nem valamiféle haszon érdekében építi, vagy építteti, nem is csak a maga hasznára díszíti, hanem eszmei rendeltetést szán és ad neki. Ennek az eszmei rendeltetésnek a közösség a hordozója, a megtestesítője. A templom tehát a közösség épülete, amelyet ha katasztrófa súlyt, a közösség egésze mozdul meg a baj elhárítása érdekében. Ezt ismerjük a tűzvészek és árvizek után a 20. század háborús pusztításai kapcsán is. A háborús célokért leszerelt, feláldozott harangok - a közösség erejéből - újra a helyükre kerültek, a háborús károk és sérülések az. épületekben és az emberekben is begyógyultak. Bármennyire is megdöbbentő volt a Deszkatemplom leégésének híre, majd pedig látványa, a tényen változtatni nem lehetett. A katasztrófáknak mindig van közösséget összekovácsoló, ugyanakkor sokkoló hatása. Miskolc egyik felbecsülhetetlen értékű jelképéért, annak újjáépítéséért egységesen mozdult meg a város polgársága. De a leégéstől a felszentelésig eltelt közel másfél év alatt nagyon-nagyon sokan fejezték ki együttérzésüket, s tettek érdemi lépéseket, nyújtottak segítséget határainkon belül és túl, hogy a Deszkatemplom újra épülhessen és az összefogás új jelképévé válhasson városunkban. A kiadványt, mint a várostörténeti feldolgozások újabb kötetét, s egyben az eseményekre emlékeztető dokumentum-gyűjteményt ajánlom városunk lakói, s minden olvasó számára. Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere