Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
BALOGH JUDIT A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században A Deszkatemplom története csakúgy, mint bármely adott közösségen belül szerveződő másik, kisebb közösség története, megjelenít valamit a nagyobb közösség, a város életéből. Most, hogy elsősorban a Deszkatemplom történetét szándékozunk felidézni, szükséges visszatekinteni a városnak és a református egyháznak a viszonyára is. Annál fontosabb ezt tennünk, ha választ keresünk arra a kérdésre, hogy vajon a kisebb közösség reprezentálja-e, és ha igen, akkor mennyiben a nagyobb közösséget. A másik fontos kérdésünk arra vonatkozik, hogy milyen mértékben hat a kisebb közösség a nagyobb közösségre, nyitott-e ez a közösség a nagyobb közösség felé, létezik-e kommunikáció a kettő között, és ha igen, akkor ez alapvetően milyen irányú. Bár a Deszkatemplom mint önálló közösség a XX. század előtt nem létezik, a helyről illetve a temetőben található istenteszteleti helyről már a reformáció kora óta vannak, egyre gyakrabban előforduló híradásaink. Emellett pedig, mivel a református közösség a létrejötte utáni első három évszázadban nem oszlik gyülekezetekre, célszerű áttekinteni azt az utat, amelyen a miskolci reformátusság járt a reformáció évei óta. * * * A mohácsi csatát követő évek tekinthetők annak az időszaknak, amikor a kezdeti, szórványos illetve bizonyos népcsoportokra, helyszínekre korlátozódó megjelenések után, 1 a protestantizmus mozgalommá válik és széles körökben terjedni kezd, immár nemcsak a müveit, teológiát tanult vagy németül tudó magyar lakosság körében, hanem akár írni - olvasni nem tudó laikusok között is. 2 1 A szakirodalom bőséges és gazdagon adatolt képet rajzol elsősorban a szász lakosság körében lezajlott vallási változásokról, amelyek azonban a mohácsi csata előtt nem terjednek ki az egész ország területére. Zoványi Jenő: A reformáczió Magyarországon 1565-ig. Bp. 1921. 2 Péter Katalin: Papok és nemesek. 1995. Bp. 66. p.