Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

Várakozásaikban azonban súlyosan csalódniuk kellett. A proletár­diktatúra létrehozta a „Vallásügyi Likvidáló Hivatalt", melynek helyi szervei megkezdték az egyházak vagyonának lefoglalását, azonban e „kifosztást" rendkívül következetlenül, és kaotikus viszonyokat te­remtve végezték, előfordult, hogy egyházi intézményeket a miskolci direktórium nagy összegű felajánlásra kényszerített 3 stb. A szovjet példát majmoló kommunista vezetők gyakran ostoba antiklerikalizmu­sa jelentősen hozzájárult a rendszer meglévő erkölcsi hitelének felőr­léséhez. Miskolc a 133 nap alatt kétszer is gazdát cserélt, s a bevonuló cseh-szlovák alakulatok, majd a magyar Vörös Hadsereg szörnyű pusztítást végeztek a városban, melyet az egyházak esetében csak teté­zett a „likvidáló" biztosok tevékenysége. Az - egy vörös zászlóalj el­szállásolására kötelezett - református gimnáziumban például a bizott­ság lefoglalt minden mozdíthatót, s még arra is kötelezték (sikertele­nül) az igazgatóságot, hogy az épületről távolíttassa el a „ref." rövidí­tést. 4 A Tanácsköztársaság alatti és utáni helyzetről csak az 1918 kará­csonya előtt megválasztott Révész Kálmán püspök értékelését idézzük fel. (A híres kassai lelkész püspökké választását egyébként a miskolci presbitérium is melegen támogatta. 5 ) Révész a diktatúra után utólag igazolva látta félelmeit: „a vérszomjas szovjet uralom legelső felada­tának ismerte az egyház és állam szétválasztásának kimondását, a vallásnak magánüggyé nyilvánítását, az összes iskoláknak a hozzájuk tartozó vagyonnal együtt kárpótlás nélküli kommunizálását, a vallás­oktatásnak az iskolákból való kitiltását, az egyházi adózás eltörlését, az egyházi vagyon elvételét, a lelkészeknek állampolgári jogaiktól való megfosztását és mindennemű, úgy állami, mint egyházi forrásból eredő javadalmazásuknak azonnal való megszüntetését." 6 A proletár­diktatúrával kapcsolatos - később mértékadó - egyházi felfogását pe­dig így összegezte: „A szovjet kormánnyal egy olyan őrült politikai rendszer jutott uralomra, melyben nincs élet- és vagyonbiztonság, 3 Ld. pl. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár (továbbiakban: B.-A.-Z. m. Lt.) IV.B. 1906/a. (=Miskolc Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Általános iratok.) 108.446/1920. sz. 4 Csorba László (szerk.): A miskolczi ref. főgymnasium értesítője az 1919/1920. is­kolai évről. Miskolcz, 1920. 3-4. p. Az Avasi Református Egyházközség presbiteri jegyzőkönyve, [továbbiakban: Pr. jkv. (A)] 1918. december 8. Beiktatására: Miskolczi Napló, 1918. dec. 20. 2. p. 6 Révész Kálmán püspöki jelentése: Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei. Levéltár, (továbbiakban: SRKLt.) HKF. I. 5/16. 1920. július 1.

Next

/
Thumbnails
Contents