Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)

nincs szentsége a becsületnek, védelme a tisztaságnak, tisztelete a tekintélynek, hatalma a jognak és a törvénynek." Révész bizonyára tényszerűen állapította meg, hogy a lelkészek közül viszonylag kevesen, a tanári, s különösen a tanítói karból azonban feltűnően sokan voltak, akik „belevetették magukat az eszeveszett forgatagba, sőt vezetők és irányítók akartak lenni abban." Értelmezésünk szerint az 1918-1920 között változó egyházi álláspontok mögött nem feltétlenül a mindenkori államnak való megfelelés kényszerét kell keresnünk, sokkal inkább azt, hogy az egyház a megújulás, a továbblépés lehetőségeként próbálta értelmezni a politikai változásokat. 1919 augusztusának második felében Miskolcon is a forradalmak előtti helyzet helyreállítása volt a cél, ezt szolgálták a városi szervek például az egyházi személyek és intézmények illetményeinek és dologi járandóságainak azonnali visszaállításával.

7 Hozzávetőlegesen az 1919-1921 körüli időszakban alakult ki Miskolc reformátusságának vezetőiben is a Horthy-korszak egészét meghatározó felfogás. Ha ezt röviden összegezni akarjuk, a háború és a forradalmak okozta nyomor, a tornyosuló gazdasági problémák, Trianon sokkoló hatása (melyet térségünkben elmélyített a Felvidék közelsége, Kassa elcsatolása) együttvéve felerősítette az egyház vezetőiben is egyfelől a közélet valláserkölcsi alapú értelmezését, másfelől a nemzeti érzéseket. Egy 1928-as Kálvin Szövetségi előadáson Hegyaljai Kiss Géza zempléni lelkipásztor lényegre törően fogalmazott a magyar reformátusok felfogásáról: „Újjászületés van a magyar református egyházban, de ezt teljessé az evangéliumi tiszta református hit csak nemzeti alapon teheti."

8 A két világháború közötti magyar reformátusság általánosságban is e két határ között kereste a helyét: egyházi felfogása alapján mindenképp szeretett volna betagolódni a keresztény-nemzeti rendszerbe, annak azonban (Horthy református volta ellenére) döntően katolikus jellege, a katolikus egyház szerepének felértékelődése a politikai szférában alárendelt szerepre kárhoztatta. Ennek következménye lett, hogy különösen a harmincas években, a rezsim megmerevedése idején a rendszerrel szemben kritikus paraszti, illetve polgári ellenzéki mozgalmak (például népi írók, kisgazda mozgalom stb.) szoros kapcsolatban álltak a hazai kálvinizmussal, s az 1945-1948 közötti demokratikus kísérlet idején is meghatározó szerepet játszottak. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1906/a. 19665/1919. sz. 8 Hegyaljai Kiss Géza-Nádházy Bertalan: Mit akar a Kálvin-szövetség? Két előadás. Miskolc, 1928. 6. p.