Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

sorsú leánygyermekek vétetnek fel, kik tandíjat nem fizetnek; iskolánk tehát ingyenes elemi leányiskola lesz. Ezen iskolába nős tanító alkalmaztatik, s a megválasztott tanító nője köteles lesz a növendékeket a varrásra díj nélkül tanítani". A tagok, azaz a fő támogatók száma a 80-as években meghaladta a 150 főt, s természetesen mások is adakoztak, sőt hagyatékoztak is az egylet javára, így 1886-ra 20 ezer forintos alaptőkét létesített. Arra is volt ereje, hogy az egyházközség által épített, ugyancsak ingyenes népiskola felállítására 3 ezer forint támogatást nyújtson. A bevételi források között az egylet által rendezett táncestélyek, színi előadások és hangversenyek belépődíjai sem voltak jelentéktelenek, azaz bizonyos üzleti tevékenységet is folytatott céljai előmozdításának érdekében. A város jövőjéért aggódva, Kun Miklós 1842-ben még így sóhajtott fel: „bár a ref. leány iskolák valódi elhagyatott állapotjára is ugyan ez alkalommal méltó figyelem fordíttatnék"

16 A Filléregylet jóvoltából óhajtása meghallgatásra talált. Jótékonysági alapon működő iskolája 1908-ig állt fenn.

77 Az egylet, különösen az elnökségben édesanyja örökébe lépett báji Patay Gyuláné Szathmáry Király Anna ösztönzésére, szorgalmazta az „első magyar református árvaház" felállítását Miskolcon. Az ingyenes népoktatás bevezetésével szükségtelennek tartották továbbra is fenntartani iskolájukat, helyette 1908. szeptember 1-én megnyitották az árvaházat.

78 Az országosan számon tartott egylet munkáját ebben az évben az az elismerés érte, hogy a király - miniszterelnöki javaslatra - a jótékony célú államsorsjáték tiszta jövedelméből 22.816 koronát adományozott számára. Lévay József 1909-ben költeménnyel tisztelgett a szegények, árvák gyámolításán fáradozó egyesület előtt.

79 Az árvaház neveltjeit nem csak gondozta, hanem iskoláztatta, pályaválasztásukat irányította, segítette, s ha eljutottak odáig, felsőbb tanulmányaikat is finanszírozta. A megnyitást követő években 6-8 növendéke volt, mellettük továbbra is támogatta a református iskolák számos szegény sorsú tanulóját. Az egyletet a tehetős, a nemzeti liberalizmus gondolatától áthatott buzgó református (főként polgárosult nemes) családok szociális érzékenysége hívta létre és tartotta fenn. Mintegy három évtizedes távlatból, a millennium kapcsán így foglalták össze küldetésüket: „mikor szegény gyermekeinket a magyar Kun Miklós: Miskocz múltja 's jelenje tekintettel jövőjére. Miskolc 1842. 49. p. Jelentés, 1915. 13. p. A Miskolczi Ref. Női Filléregylet és az általa fenntartott Árvaház Evkönyve 19071909. Miskolcz 1910. 9. p. (A továbbiakban: Női Filléregylet.) Női Filléregylet, 1910. 3. p.