Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

Az indulás idején, az 1846-1847-es tanévben 69 növendéke volt, s amíg az egyházközség kebelében működött 50-60 között volt a belépettek száma évenként, akik három osztályban tanultak. S bár legnagyobb arányban reformátusok küldték ide leányaikat, evangélikus, római katolikus és izraelita felekezetű családok gyermekei is beiratkoztak minden évben. Amikor a névjegyzéket Karács Teréz megnyitotta 1846. augusztus 25-én, ezt jegyezte fel: „Ha a nőt hivatásáról gondolkozni tanítjuk, megtanul akkor tenni is, meg: a világzaj helyett háza csendes munkás körében világot - annak érzéket ingerlő alakoskodása helyett - gyermekei józan nevelésében élvezetet lelni. Ha czélszerű nevelés avatja a leányt kötelességeibe, akkor soha nem válik neki az teherré, hanem ezer apróságai csergedezendik számára az ígért életitalt, mellyel a Ki bír, soha meg nem szomjúhozik".

64 Ezzel az intézet tulajdonképpeni programját fogalmazta meg. A tananyag vallás, természettan, földrajz, történettan, földrajz, magyar nyelv, német nyelv és számolás volt, valamint háztartástan, különös tekintettel a varrásra (köntös-, fehérnemű varrás, hímzés, horgolás, kötés). Karács Teréz négy tanítónő munkatársával dolgozott. Az első vizsgát az avasi templomban tartották 1847. július 4-én. Ezt a napot Palóczy László segédfőgondnok választotta, mert ez Amerika felszabadulásának ünnepnapja... Mi is felszabadulásunk ünnepét tartjuk ma, midőn leányainkat fiainkkal hasonló nevelésben részesítjük. Csak oly ország és nemzet mondhatja magát szabadnak, hol a nő egy fokon áll a férfival nevetség tekintetében"

65 Karács Teréz 1859-ben Kolozsvárra távozott. Miskolcon tizenhárom év alatt 863 növendéket nevelt, évente hat szegényebb sorsú leányt ingyen tanított. Egyik évi jelentésében írta: „íme az önök által alapított növelde Istennek hála él és áll... nekem jutott azon szerencse, hogy szolgálhassam ezen tekintetben mint nevelő, oktató a miskolczi lelkes polgárok őrködése alatt vallásomat, hazámat és elégült kebellel mondhatom, hogy hű szolgálója voltam a nevelési ügynek, s mélyen tisztelt meghívóimnak" 66 A miskolci az ország legelsőként létrehozott nőnevelő intézete volt. A leányok elemi szintű oktatása négy kisiskolában folyt: a Szirma (Arany J. u.) utcai, Kádas utcai (Palóczy u.), Hunyad utcai és Megygyesaljai leányiskolákban.

67 Az itt tanulók száma összesen 180-200 fő körül mozgott a század első felében. Később a fiúk elemi oktatását is SRKLt. Kff. V/5. Szendrei, 1911. IV. köt. 534. p. Szendrei, 1911. IV. köt. 535. p. SRKLt. RD. III. 5/5. Iskolai táblázatok.