Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
Ajánlás (Mészáros István)
időszakait tekintve is. E kötetben foglalt tanulmányok megelevenítik és élő történelemmé szerkesztik az idevonatkozó levéltári adatokat és egyéb emlékeket. Természetesen a jelenkor is hozzátartozik a történelemhez. De mindenkor eleven az a kérdés, hogy a jelen kor történelmét azok értik e igazán akik abban benne élnek, azt tudatos tevékenységükkel alakítják és sokszor szenvednek is abban téveszmék és igazságtalanságok miatt, vagy a jelenkor megértéséhez távlatra, visszatekintésre van szükség az ún. objektív megértés feltételeként. Erről sok vita folyt már a történelem és konkrét történelmi korszakok értelmezésében. Véleményem szerint e két útnak találkoznia kell, hogy a megértés valósághű és életet sugárzó legyen. Azt az alapvető igazságot nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt korok közelebbi és távolabbi történelme bennünk tovább él, de helyesen értelmezett tevékenységünkkel és a megismert igazságot tiszteletben tartó döntéseinkkel azt irányítanunk és alakítanunk is kell. Miskolc és a hozzá tartozó régió történelme az elmúlt évtizedekben sajátosan alakult. Az utóbbi ötven esztendőben lakosságának lélekszáma az ismert gazdasági és politikai folyamatok következtében az addiginak többszörösére emelkedett. Bizonyára nincs olyan község az országnak az északkeleti részben, tehát megyénkben, melyet nem érintett volna a Miskolc felé való vándorlás folyamata. A város lakossága felduzzadt, sok távolabbi, népességükben jelentősen csökkent községek az elöregedés ismert válságjelenségeiben vergődnek. Nagy kérdés, hogy a Miskolcra települtek mennyiben integrálódtak a város közösségébe, azaz mennyire érzik itthon magukat. A Miskolc környéki községekbe való kitelepülés folyamata is ismert. Az a meggyőződésem, hogy e város jelen történelmét és jövőjét pozitíven az határozza meg, ha egyre többen találnak otthonra gyülekezeteinkben. Nemcsak teológiai, hanem szociológiai igazság is, hogy egy településen azok érzik magukat otthon, akik az egyház életében is otthon vannak. Az egyháznak ez missziói feladata, hogy egyre többen találják meg a gyülekezetekhez, templomhoz, tehát az élő Istenhez vezető utat. Az elgyökértelenedés folyamatát ez állítja meg, embertársaink testvéreként való találkozásnak is ez a feltétele. A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke 1999 húsvétja