Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

írás is megismerhető volt egyleti formák között. A Kazinczy-önképzőkör - amit Lévay József kezdeményezésére neveztek el a nagy férfiúról 1859-ben, születésének századik évfordulóján, s ami 1905-ben újjáalakult - kiemelt helyet kapott az iskolai munkában. Általában tíznél több pályadíjat tűzött ki évente, ösztönözve a tanulókat a humanes a reál művelődésben való elmélyülésre. Az iskolai nagykönyvtár köteteinek száma megközelítette a 15 ezret.

60 A miskolci eklézsia erőfeszítései nem voltak tehát hiábavalóak, bár intézetét nem tudta főiskolává fejleszteni, de igen színvonalas középiskolát szervezett állhatatos munkával. A századforduló táján a főiskola-kérdés másként vetődött fel. Miskolc dinamikus fejlődése és eklézsiájának az egyházkerületben betöltött központi szerepe nyomán Sárospatakon erős hangsúlyt kapott az ottani főiskola Miskolcra helyezésének igénye. A háború azonban elterelte a kérdésről a figyelmet.

61 A miskolci református egyházi élet aktivitása az iskolaügy területén egy másik, nem kevésbé szép és hasznos gyümölcsöt is termett. Vay József, az eklézsia főgondnoka 1784-ben felvetette a leányok számára létesítendő magasabb fokú nevelőintézet létesítésének gondolatát.

62 Az iskola tervezete el is készült, azonban elégséges anyagi alapok híján nem valósulhatott meg. A gondolat azonban nem aludt el, sőt, másrészről is megerősítést nyert. Terhes Benjámin szemorvos ugyanis Sárospatakon 100 forintos alapítványt tett egyházkerületi leánynevelő felállítására 1835-ben.

63 A miskolciak 1844-ben jutottak oda, hogy a gyakorlatban is megvalósítják régi tervüket. Az egyházkerület átadta erre a célra a Terhes-féle alapítványt, s mások is adakoztak, így nyílhatott meg az eklézsia kebelében 1846-ban az intézet, melynek vezetésére megnyerték Karács Teréz írónőt, a hazai nőnevelés egyik jeles úttörőjét. A Tiszáninneni Református Egyházkerület 1859-ben átvette a miskolci egyházközségtől, s kebelében továbbfejlődött. Tóth Pál irányításával - aki 1872-1903 között volt igazgatója országos hírű intézmény lett. 1889-ben un. másodrendű négyosztályos felsőbb leányiskola, majd 1906-ban elsőrendű hatosztályos felsőbb leányiskola lett, 1916-ban pedig leánygimnáziummá alakult. 60 Értesítő 1905-1906. Miskolc. 1906. 41-49. p. Ua. 1895-96. Miskolc. 1896. 46. p. 61 A Sárospataki Református Kollégium Története. Szerk. A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület Elnöksége. Bp. 1981. 191-193. pp. 62 A Miskolci Református Leánygimnázium Értesítője az 1935-36. iskolai évről. Miskolc 1936. 13. p. 63 SRKLt. B.LVIII. 25.666-25.667.