Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

kiadásának jogát. Az átszervezés eredménye 8 osztályos gimnázium lett 8 rendes- és 3 segédtanári állással.

54 A főgimnázium részeként kezelték a három osztályos elemi fitanodát, „hogy legyen ily elemi iskola, hová azon növendékek utasíttassanak, kik a kellő képességi mértéket meg nem ütik".

55 Néhány évvel később újra elválasztották az elemi osztályokat a gimnáziumtól. Az átszervezés igen komoly erőfeszítést követelt az egyházközségtől. A színvonal emelés szándéka eddig sem volt távol az egyháztanács akaratától, s ez megmutatkozott abban is, hogy jeles irodalmárokat, tudósokat nyert meg ezekben az években a tanári állásokra. Teológiai, bölcsészeti, jogi végzettséggel-müveltséggel rendelkeztek a korabeli iskolarendszerből fakadóan (a sárospataki főiskolán például mindhármat párhuzamosan lehetett tanulni), gazdag nyelvismeret birtokában voltak.

56 Közöttük is a legkiválóbbakat röviden megemlítjük: Lévay József (1825-1918) pesti újságírói- irodalmi tevékenységét cserélte fel a miskolci tanársággal 1852-ben. Kisebb megszakítással (1860-1861) 1865-ig tanított a főgimnáziumban. Hazafíassága, eszményei iránti hűsége döntően meghatározta az iskola szellemiségét; Pásztor Dániel (1816-1882) 1850-ben került Miskolcra, mégpedig igazgató tanárnak választották meg. Kitűnő szervező, jeles pedagógus volt, s több országos lapnak munkatársa. A gimnázium szervezeti átalakítását ő irányította, szintén jelesen munkálkodott a protestáns vasárnapi iskola megszervezésében; Orbán József (18181896) miskolci tanár 1848-1861 között volt. Harcolt a szabadságharcban önkéntesként. Nép- és középiskolai tankönyveket egyaránt írt a természettan és a történelem tárgykörében. Számos cikket közölt korabeli lapokban napi közéleti kérdésekről; Kun Pál (1827-1896) bölcsészdoktor, Kun Bertalan püspök testvéröccse, előbb az elemi osztályok tanítója, 1854-től gimnáziumi tanár. Természettani, néprajzi, közéleti írásai szereztek számára hírnevet. A kiegyezést követő évtizedekben a város jelentős ütemű fejlődése jótékony befolyással volt a református iskolaügyre is. Felekezeti ügyből városi üggyé lett a gimnázium fejlesztésének programja. Az 1883. évi középiskolai törvények életbe léptetése nagy összegű államsegély igénylését tette lehetővé. (Bár az egyházi autonómiát féltve, csak neSárospataki Füzetek 1858. 491. p. Vö. A Miskolci Református Lévay József Gimnázium Évkönyve az 1941-42. tanévről. Miskolc [1942.] 7. p. Sárospataki Füzetek 1858. 498. p. Dr. Deák, 1985. 43., Az életrajzi adatok Szinnyei, I-XIV. passim, Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk. Péter László. Bp. 1994. passim.