Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)
8. Kívánjuk, hogy a templomba járásra ne kényszeríttessünk, ez különben is a lelkiismeret dolga lévén. 9. Kívánjuk, hogy miután a Pünkösdi szünidő ez évre eltöröltetett, a Húsvéti szünidő 3 teljes hét legyen, és máskor soha meg ne csonkíttassék. Az egyháztanács nem fogadta lelkesen az ifjúság „fenn hangulatú" folyamodást, amely a „nem annyira haladó, mint rohanó idők" szellemét hordozza magában, mindazonáltal ígéretet tett, hogy az iskolai törvényeket felülvizsgálja és a szükséges változtatásokat kidolgozza a következő tanévre. 50 A következő tanév rendjét azonban felforgatta a háború. Tanárok és diákok közül többen honvédnak álltak. Később az oroszok katonai kórházat rendeztek be az iskola épületében. 51 Bár kidolgozták az iskola új koncepcióját az új iskolai kormányzó, Soltész Nagy János vezetésével, 52 az adott helyzetben megvalósítani nem lehetett. A szabadságharcot követő önkényuralom idején a miskolci eklézsia is elutasította a sok pozitívumot tartalmazó, de az egyház autonómiáját sértő, s az elnyomás egyik eszközének tekintett 1851. évi iskolaügyi rendeletet (Organisationsentwurf = Működési szabályzat). Ez a magatartás fontos részét képezte az egyházi autonómia védelmében és a nemzeti létért folytatott küzdelemnek egyaránt, „...a felhívó rendeletben érdekelt tárgy a protestantizmus lételével oly szorosan öszszeforrva lévén, hogy ha attól önként elállunk s a miniszteri tervezetet feltétlenül elfogadjuk, emezen is halálos seb ejtetik, és nem csak több mint három évszázados gyakorlatot megdöntő újítást fogadnánk el, de vérrel szerzett, békekötések által nyert s törvényeken alapuló jogainktól mi magunk fosztanák meg magunkat. 53 Különösen a német tanítási nyelv bevezetésének igénye váltott ki felháborodást (az algimnáziumban néhányat, a felső négy évfolyamon a vallás és a magyar irodalom kivételével minden tárgyat németül kellett volna oktatni). De a kívánt átszervezéshez az anyagi alapok is hiányoztak. Mindezek következtében az iskola elveszítette a nyilvánossági jogot, azaz érvényes bizonyítványt nem adhatott ki. A felsőbb filozófiai tanfolyam osztályai megszűntek. Az önkényuralom szelídülése s az iskola megfelelő átszervezése következtében, hosszú küzdelem után, a gimnázium megkapta az érettségi vizsgálat tartásának és az érvényes bizonyítvány 50 SRKLt. R. A. I. 1/2. 63. pont. 51 SRKLt. R. A. I. 1/3. 83. pont. 52 SRKLt. R. B. 1.6/5. nro. 4966. 53 Sárospataki Füzetek 1858. 487. p.