Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XIX. században (Dienes Dénes)

tanács engedélye alapján 1835-ben nyerte el az iskola a megcélzott státust.

44 A német nyelv tanítását a Ratio Educationis nyomán még az előző század végén bevezették. A líceummá fejlesztés igénye pedig a latin tanítási nyelv fenntartására ösztönözte az egyház iskolaügyének irányítóit. A latin tanítási nyelv azonban nem lehetett kizárólagos, mert Szalay Sámuel rektor professzor 1753-ban latin címmel, de magyar nyelven írt tanítványai számára tankönyvet.

45 A mintának tekintett pataki iskolában 1810-től kezdődően a magyar tanítási nyelv győzedelmeskedett a latinnal szemben, s bár voltak ez ügyben viták még hosszú ideig, az anyanyelv vezérszerepét ezek már nem módosították. Miskolcon 1827-ben és 1830-ban is határozatokat hoztak a „deák nyelvet elhanyagoló és magyarul beszélő növendékek" megbüntetése tárgyában, illetve a latin szerepének megerősítésére.

46 A magyar tanítási nyelvet végül is 1839-ben vezették be. Ekkor az elemi osztályokat elválasztották és életbe léptették a különálló 6 osztályú gimnáziumi rendszert. A gimnáziumi osztályok tanulóinak száma ekkor megközelítette a 200 főt. Az 1848. évi márciusi események Miskolcon is éreztették hatásukat. A nemzetőrség megalakult, s mivel a líceumi diákokat nem vették fel soraikba, szerették volna a saját őrseregüket megalakítani. Az iskola kormányzójához, Palóczy Lászlóhoz fordultak kérvényükkel március 22-én: „Nagyszerű események történtek, nagyszerűek, mellyek megrázkódtatták az egész Európát, s eszközölték azt, hogy kibontakozzanak a nemzetek az önkény alól, s alkotmányt szerezzenek: hogy édes hazánk e nagyszerű események kifejlésében szerepelt éber figyelmünket ki nem kerülte; s hogy őrszemekkel kisérjük a múltnak történeteit, a napi eseményeket, s csekély belátásunk szerint a jövőbe is betekintve hazánk átalakulási korát keblünket átható örömmel érezzük, ez csak a közös anyához való hő ragaszkodásunkat tanúsítja. Felbuzdítottak minket Tekintetes iskolai fő kormányzó úr a példák, mellyeket élőnkbe tárt honunk fő városa, s hol most történeteink lapjain örökre élő országgyűlésünk tartatik; felbuzdítottuk önmagunkat, s fel a lelkes polgártársak, hogy a már városunkban is alakult őrsereg mintájára, isSRKLt. B. LVIII. 25.584-25.585. Catechisatio in usum Scholae Miskoltzinae secundum ductum Catechesis Palatinatae ad quaestiones redacta, per Clarissimum V. D. Ministrum Professorem Scholae M. Miskoltziensis Reform. Samuelem Szálai. Anno Domini MDCCL III. Kéziratban maradt. SRKLt. SRKLt. B. L. 21.459., B. LH. 22.491.