Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
hoz tartozó szőlők műveltetéséről rendelkeznek; vagy az ugyanezen évben az iskolával kapcsolatban, a tandíjak dolgában hozott határozat. 105 Egy 1655-ös adat szerint nemcsak a lelkész fizetését határozza meg a város, hanem feljegyzik, hogy egy bizonyos szőlőt, amelyet „idvezült Vas Gergelyné asszony az deákságnak legált volt, azt ő kegyelmek bizonyos okok miatt az deákság kezéből kivévén... az fő papnak conferálták az parochiához" 106 . Tehát az egyházra hagyott mindennemű vagyon felett is van hatásköre a városi magisztrátusnak. Ugyanez a magisztrátus természetes módon határozza meg a prédikációk rendjét, gyakoriságát, a halottak búcsúztatását és a felettük való harangozást. * * * A reformáció és az anyanyelvi iskolázás összekapcsolódásának teológiai okai vannak. Luthernek és követőinek - legyenek azok kálvinisták vagy evangélikusok -, tehát a protestantizmusnak általában fontos tétele a Szentírás, Isten igéje tekintélyének a visszaállítása. Míg a katolicizmusban az írás és a tradíció egymás mellett áll és mindkettő egyenlő mértékben tartatik Isten kijelentésének, addig a reformáció egyetlen tekintélye a Szentlélek által megelevenített Ige. A reformáció célja éppen az isteni kijelentéshez való teljes visszatérés. Mivel pedig egy másik sarkalatos pont a protestáns teológiában az egyetemes papságról szóló tanítás - amely szerint Isten közvetlenül, Igéjében, Szentlelke által szól az emberhez -, ezért természetes szüksége volt a reformátoroknak, hogy nemzeti nyelvre fordítsák a bibliát. Ahhoz azonban, hogy a nemzeti nyelven is olvasni tudják az Igét akár a legegyszerűbb emberek is, törekedni kellett az oktatás, az iskolai rendszer kiépítésére. így az iskola válik a protestantizmus fontos „fegyverévé", eszközévé annak terjedésében, sőt megőrzésében is. A XVI-XVIII. század teli van az oktatás történetére nézve jelentős változásokkal. Ezeknek a változásoknak pedig az egyik gyújtópontja a sárospataki kollégium, amelynek a miskolci iskola az egyik partikulája. A városnak már a reformáció előtt is volt iskolája, s hogy minden bizonnyal jó színvonalú oktatást biztosított, mutatja a viszonylag magas száma azoknak a miskolciaknak, akik a vallásváltás előtti évtizedekben külföldi egyetemekre beiratkoztak. Az új vallás megszilárdu5 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 381-383. p. 6 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 302. p.
