Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Deszkatemplom története. Összegzés

patak mellett Miskolc is meghatározó színhellyé vált. A reformkor és a szabadságharc új tartalmat is adott az egyházi életnek, előtérbe került a nemzetté válás és a Habsburg Birodalomtól való függetlenség kérdése, aminek Miskolc reformátussága lelkes támogatója lett. A nemzeti liberális vezető réteg a vidéki, vallásos nemesség soraiból került ki, így az egyházban is fokozatosan élre tört a nemzeti liberalizmus eszméje. Ez határozta meg Miskolcon is az egyház életét csaknem száz esztendőn át, és legfontosabb eredményeit oktatási és szociális téren érte el. A miskolci eklézsia életében is kiemelkedő szerepet játszottak azok a müveit nemesek, akik a városi, a megyei vagy az országos közéletben is rangos helyet foglaltak el. Ilyen volt például gróf Vay Ábrahám, aki 1819-től volt az egyház főkurátora, vagy Palóczy László, aki országgyűlési képviselőként is küzdött a protestáns felekezetek elismertetéséért. Az 1848-1949-es forradalom és szabadságharc leverése az egyházi aktivitás terén is éreztette hatását, mivel az egyház azonosult az eszméivel, és azok bukása általános kiábrándultságot, csalódottságot eredményezett, ami megállította a korábbi dinamikus növekedést. A kiegyezést követő évtizedekben azonban a város jelentős ütemű fejlődésejótékony befolyással volt a református egyházra, főleg az iskolaügyre. Városi ügy lett a gimnázium fejlesztésének programja. 1898ban épült fel az új iskolaépület, az építést államsegély mellett a város, Borsod Vármegye és a református egyház is támogatta. Főgimnáziumát a református egyház az egyetemes magyar művelődés műhelyének szánta és a város polgárainak - felekezetre való tekintet nélkül szolgálatába kívánta állítani. A 19. század végére a miskolci reformátusság szellemi és anyagi erejével egyaránt szerves része volt a városnak, és noha a kor a racionalizmus és a vallástól való eltávolodás időszaka volt, a miskolci református egyház létszáma nem csökkent drasztikusan. A 20. század elején megindult úgynevezett belmisszioi mozgalom a városban is különböző református egyesületek létrehozását eredményezte. A két világháború okozta szenvedések megmutatták az egyház szerepének jelentőségét Miskolcon és az országban is. Az ennek és a megélénkült missziói mozgalom eredményeképpeni növekedés szükségessé tette, hogy a 18. századtól folyamatosan használt, ám önálló gyülekezettel nem rendelkező, korábbi fából készült tetemvári templomot egy nagyobb, modernebb épület váltsa fel. A templom építésének módját meghatározta Bathó István miskolci polgár végrendeletében tett ado-