Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
tességgel meghívott. Ezt a helyet a helység piszkossága miatt visszautasítottam, mert egészségemre nagyon ártalmas lett volna. A következő hónapban, február 14-én ugyancsak nagyhirtelen a szikszói polgárok hívtak meg a gyülekezet vezetésére. Ettől nem idegenkedtem volna, ha a parókia épület kényelmetlensége nem jelentett volna akadályt. " 88 A miskolci református egyház első jelentősebb virágkora annak a Szentlászlai Balázsnak a szolgálati idejére esik, akit a jegyzőkönyv szerint Kassáról hívnak Miskolcra első papnak 1653-ban. Ö, aki itteni lelkészi hivatala mellett a borsodi esperesi tisztet is betöltötte, 1656ban végez vizitációt a városban (is), és működése alatt sokat javul a lelkész, a másodlelkész, valamint az iskola helyzete. A későbbi években - úgy tűnik - folytatódik az egyház virágzása, a város adakozó kedve a korábbiaknál jelentősebb, és egyre többször találkozunk olyan adatokkal, amelyek a parókia, az iskola rendbehozataláról adnak hírt. A következő évszázadban pedig, úgy tűnik, mindez megváltozik. Már a XVII. század második felében, éppen szentlászlai Balázs idejétől számítva azt tapasztalhatjuk, hogy a lelkészek és tanítók hosszabb időt töltenek Miskolcon, a legtöbben életük java részét itt élik meg, és munkásságuk jelentős momentumai is ide kötődnek. Szerepe lehet ebben annak a folyamatnak, amely ebben az időben zajlik és amely kiemeli Miskolcot a körülötte lévő mezővárosok közül. Ezzel párhuzamoson a miskolci református eklézsia jelentősége is megnő a korábban vele többé - kevésbé egyenrangú környező városok gyülekezeteinek rovására. Jól mutatja ezt a változást az, hogy milyen arányban kerültek miskolci lelkészek esperesi tisztségbe a borsod-gömör-kishonti egyházmegyében. A XVI-XVIII. század folyamán két település is van, ahonnan több esperes kerül ki, ez pedig Szikszó és Sajószentpéter, 5-5 fővel. Miskolc Rimasombattal együtt csak a második, 4-4 fővel. 89 Az egyházkerület és ezáltal a szuperintendensi tisztség létrejöttekor, 1735-ben azonban már némileg más a helyzet, hiszen bár az elsőként megválasztott püspök, Szentgyörgyi Sámuel még rimaszombati pap, az őt követő negyvenhét esztendőben Csáji Márton és Szalay Sámuel révén miskolci lelkészek lesznek a Tiszáninnen püspökei 90 , és a későbbiekben is egyre nagyobb mértékben szerepel Miskolc az egyházkerület központjaként, még akkor is, ha Sárospatak a huszadik százaK Idézi Gyulai Éva: im. 66-67. p. 9 Zoványi Jenő: im. 93-94. p. 10 Uo. 641. p.
