Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

sége idején tervezte 1926-1927-ben Megyaszay a nagykanizsai színház épületét, melynek belső térkialakítása hasonlít a Deszkatemplom belső teréhez. Megyaszayról köztudott volt, hogy kutatta a hindu kultúrát, így egyértelmű a két művész illetve mű között a kapcsolat. Belsőépítészeti kialakításában is következetes, az igényesen és szépen formált berendezési tárgyak egyszerűek és a magyar népi ízlésvilágot sugározzák. Templombelső, 1938. Az erkélyen lévő orgonát 1951-ben építették be, mint a Rieger orgonagyár bemutató orgonáját. A hangszert 1956 őszén fejlesztették tovább. A fejlesztések eredményeként önállóvá tették a sípokat és 16 önálló sípsora lett valamint nyelv sípsorral is kibővült, mely fagott hangot adott ki. A torony egyik kereszt gerendájára rovásírásos szöveg volt vésve, amit Sólyom Ferenc tanár fordított le 1986-ban: „Állott e helyen már 1688-ban ref. temetőn tetemvári fatemplom, később 1724-ben ugyanezen a helyen ref. deszkatemplom épült ide. Faraga Tarczali János főbírósága és Sámuel prédikátor idejében. "~

u Muránszky Istváné Für Magdolna: A tetemvári Deszkatemplom története (kézirat) 32. p. (Feltételezhető, hogy a mondat második fele rosszul lett lefordítva. Helyesen: „... épült ide Faragó János főbírósága és Tarczali Sámuel prédikátor idejében/'