Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)
A templom szerencsésen vészelte át a II. világháborút, kevés találat érte így nagyobb felújítást, átépítést a háború miatt az épület nem igényelt. A miskolci egyházközség 1949. január 1-vel három anyaegyház községgé, majd a presbiteri tanács 1950. április 30-i határozata alapján 1950. július 1-vel 3 önálló egyházközséggé alakult. Ekkor vált önállóvá a tetemvári gyülekezet is, melynek lelkésze 1949-tól több évtizeden keresztül Szilágyi István lelkész lett. A presbitérium döntése alapján ekkor történt az egyetlen olyan nagyobb beavatkozás, melynek eredményeként a templom belső berendezése megváltozott. Az eredeti berendezés szerint a szószék úgy volt elhelyezve, hogy onnan az istentisztelet mellett a temetési szertartást is le lehetett folytatni. Az új koncepció szerint a szószék, a papszék és az úrasztala a templom tengelyébe a diadalív alá ,az itt lévő padok pedig a két fő-padsor meghoszszabbításába kerültek. A szószék régi helyén a többi fülkének megfelelően egy újabb fülkét nyitottak. A presbitérium döntése alapján több szakember is véleményt nyilvánított. Schuman János asztalosmester, aki 1937-1938-ban a templom asztalos munkáit csinálta, levélben jelentette ki, hogy erről az átalakításról már 1938-ban is szó esett, de a templom felavatását, - ami már ki volt tűzve, - késleltette volna. Schuman János kijelentését erősíti meg az egyháztanács építtető bizottságának 1938. május 13.-Í jegyzőkönyve: „Dr. Enyedy Andor lelkipásztor a mintaszerűen megépített templomban a szószék elhelyezését nem találja a legcélszerűbbnek. Megállapításával kapcsolatban elvi döntést nem kér, de kéri felszólalását jegyzőkönyvbe foglalni. 33 Kulcsár Sándor, aki a mérnöki hivatal tisztviselője volt, 195l-ben az egyházközség kérésére szakvéleményt készített a templombelső átalakítására. Szakvéleményében leszögezte, hogy számára nagyon kényes ennek a munkának a vállalása, mert nem szeretne rontani egy hajszálnyit sem azon a nagyszerű összhatáson, amit a templom belső kiképzésében nálánál sokkal nagyobb művészi érzékkel és tudással a templom tervezője megalkotott. Leszi h Andor nyugalmazott múzeumigazgató, Marjalaki Kiss Lajos várostörténész és Vargha László múzeumvezető szakvéleményükben azt fogalmazták meg, hogy a tervezett belső átalakítás művészeti és belsőépítészeti szempontból nem kifogásolható, sőt több szempontból előnyös A szakvélemények figyelembevételével Schuman János, Schuman József és Füleky Albert A miskolci ref. egyháztanács építtető kis bizottságának 1938. máj. 13-i jegyzőkönyve.