Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A tetemvári deszkatemplomok (Olajos Csaba)

vezető bejáratnál gyönyörű székely stílusú magyaros fafaragásokkal díszített, galambdúcos kapu állítja meg a szemlélőt. A magas székely kapu díszes felsőrészén a következő felirat olvasható: „Bathó Kapu 1938- Békesség a bemenőnekIdvesség a kijövőnek" ...A csodálatosan szép Deszkatemplom már csaknem teljesen készen áll előttünk, büszkén magasba törően. A megingathatatlan betonalapzatból felfelé szélesedő oldalfalak barnára pácolt, fényes fekvő gerendákból épültek és az építmény minden sarokrésze díszes motívumú fafaragásos stilizációkkal ékeskedik. Itt-ott a barna színek közé belekeveredik egy-egy piros és kék szín is... A templom tetőzetét zöldre festett zsindely fedi amelyből diadalmasan emelkedik magasba a karcsú zöld torony, amely mellett még négy kisebb szellőztető torony helyezkedik el}

1 A templom terei egy, az épület keleti oldalán elhelyezkedő előcsarnokra vannak szervezve, melynek tengelyébe a templomtér, jobb és bal oldalán egy lelkészi szoba és egy lépcsőház van. Az előcsarnokból három kétszárnyú lengőajtón keresztüljuthatunk a kelet-nyugati tájolású, az egyenes szentélyzáródású templomok szerkesztési szabályaihoz alkalmazkodó templomtérbe, melynek mindkét oldalán intim és kedves hatást keltő oldalfülkék helyezkednek el. A templomtérből a déli oldalon a torony alatt gótikus boltívvel külön is megközelíthető ravatalozó nyílik, aminek két oldalán két-két hullakamra és egyéb mellékhelységek helyezkednek el. A ravatalozót a templomtértől díszes kapu választja el. Motívumai: az égő szívet tartó kéz, utalva a kálvini jelmondatra, a kehely, a huszita kelyhesek jelképe és a szőlő amely az áldozati bort adja. A templomtérben a padsorok két oldalt helyezkednek el, melyeket az ülőfülkékben lévő zárt padok, valamint a szentélybe és a ravatalozó tengelyébe elhelyezett padsorok egészítenek ki. A szószék, a papi szék és az Urasztala az eredeti elképzelés szerint a ravatalozóval szemben a tér oldalán helyezkedett el, amit az ötvenes években helyeztek át a templom tengelyébe. A tér hangulatát a Szeghalmy Bálint szavaival hindu sátrat jelképező teknő alakú és a szarufákat láttató mennyezet kialakítás valamint a templomtér nyugati végét lezáró gótikus jellegű diadalív által hangsúlyozott egyenes szentélyzáródású kisebb tér határozza meg. A hindu sátrat jelképező teknő alakú tér eredete Nagykanizsára és Megyaszay Istvánhoz vezethető vissza. Szeghalmy Bálint nagykanizsai főmérnök1 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1938. szeptember 11.