Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Az újkori közvélemény előtt azonban ismertebb volt a Miskolcon székelő Borsod vármegye itteni akasztófája. 1828-ban a városban járt bécsi utazó, amikor a szomszédos Szirmabesenyőre utazott, az országútról maga is látta a vármegyei ítéletek végrehajtásának helyét. „Szirmabesenyőre mentem, s az út éppen a vármegyei akasztófa mellett vezet el. Ezen lógott egy ember még egészben lévő teste, s egy másiknak már csak a feje. Ez a két gonosztevő hét késszúrással ölt meg egy református lelkészt. Az akasztófa alatt még temetetlenül hevertek egy olyan ember lábszárcsontjai, aki egy parasztemberen útonállási követett el."

186 1 851-ben Bozena Nemcová egy cseh császári tisztviselő hitveseként jár Magyarországon, s neki is feltűnik az Akasztóbérc, igaz, a forradalom és szabadságharc leverése után ez már nem gonosztevők, hanem a szabadságharc ellenzőinek bitófájaként él a korabeli legendáriumban. „A várostól félreeső magaslaton áll egy erős háromágú akasztófa. Ez a bitófa, ahogy beszélik, a felkelés idején nagy ritkán állt üresen, s mikor Görgey bevonult, egy nap ahogy mondják - tizenegyet akasztatott úgy, hogy már nem volt rajta több hely."

187 * * * A Tetemvárat - a temető és akasztófák helyét - a deszkából összerótt, majd újra és újra átépített temetői imahely majd templom a miskolci hitélet és lelki-szellemi közösség fontos helyszínévé tette. Ha a Tetemváron, a miskolci Golgotán felhangzott az Evangéliumból a nagypénteki passióról szóló lekció, a hívek a miskolci Koponyák hegyén talán másoknál jobban maguk elé idézhették a keresztutat: És vivék őt a Golgotha nevű helyre, amely megmagyarázva annyi, mint a koponya helye... És megfeszítvén őt, elosztók az ő ruháit... Két rablót is megfeszítenek vele, egyet jobb és egyet bal keze felől. (Mk 15, 22-27) ...ging ich nach Szirma-Besenyő. Der Weg führt knapp hei dem Comitats-Galgen vorhey, wo ein Mann noch stückweise und der Kopf eines ganz vermodert hing. Diese zwei Verbrecher hatten einen reformierten Geistlichen mit 7 Messerstichen umgebracht. Unter dem Galgen lagen noch die Gebeine eines Unbegrabenen, welcher einen Straßenraub an einem Bauern ausgeübt hatte. Krickel, 1830. 141. p. Nemcová, 1963. 14. p