Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

ben is használták Miskolcon. 1864-ben azonban már ennek is csak az emléke él: akasztófa bérc. Az ott volt akasztófáról - melynek már nyoma sincs - vette nevezetét."

179 A szántóföldeknél említett Akasztófa alatt, Akasztófánál nevű dűlők már a Kötelkönyvben is szerepelnek. A XVIII. század közepén a Felső nyomásnak a hegyen fekvő összefüggő földjeit így nevezik meg: Akasztófa felé való földek}* Az itteni kivégzőhelyet a XVII. századi forrásokból ismerjük. 1630-ban Tekse István: „az miskolci bíró tanácsával igaz törvény szerint és érdemem szerint akasztófára ítéltek, és ugyan ki is harangoztak az törvény szerint való büntetőhelyre."

181 1634-ben Kulcsár Gergelyt borlopása miatt fenyegetik azzal, hogy „a Fermezére kivigyék és felakasszák". 182 Az itteni kivégzőhelyről nevezték el a hegy legmagasabb pontját, az Akasztóbércet, amelyet a hegy lábánál vezető szentpéteri országútról is jól láthattak, illetve ma is jól láthatnak az utazók. Az itteni bitófához több út is vezetett, de ha a nyomásos gazdálkodásban az Akasztófánál lévő dűlőket éppen bevetették, csak a Tetemvár felőli szekérúton közelíthették meg. Amikor 1774-ben Kratokfil József a Tetemvár alján a pincékhez vezető úton átívelő épületet készíttetett, s az ívek igen alacsonyra sikerültek, a várost képviselő szemlézőknek az volt a kifogása, hogy „mely rendetlen épülete valósággal praejudiciumára (= kárára) vagyon... a tekintetes nemes vármegyének is, mert mikoron azon a részen való nyomás be vagyon vetve, az halálra szentenciáztatott rabot ad locum suplicis (-a büntetés helyére) azon az úton kelletik kivinni, mely épület alacsony volta nagy alkalmatlanságot vagy ipen akadált is okozhatna."

183 A város fenti jelentés vármegyei büntetőhelyről beszélt, de okunk van feltételezni, hogy a városnak is állt akasztófája. Dőry András özvegyének, Nikházy Máriának 1736 körül szántóföldjei és rétjei voltak a Toboly nevű dűlőben, valamint a Férmezőn és a Nemesek akasztófájánál}

9,4 Ugyancsak özvegy Dőry Ferencné birtokában írták össze 1755-ben a Másik (— Felső) Nyomásban lévő földeket, s a dűlők között külön szerepel: Az Akasztófa alatt és Az Németh akasztófánál.

185 y Pesty, 1988. 211. p. 0 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 82. 1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. Köt. 224. p. 2 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 239. p. 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1413. 4 Szendrei, 1886-1911. III. köt. 511. p. 5 MOL UeC81/6