Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Nyakvágó és Akasztófa A régi temető helyén, ahol a Forrásvölgyből és a Bábonyi bércről jövő Pece-ágak egyesülnek, s a Pece kanyarulattal folyik tovább, a rövid kis utcák mindegyikének szokatlan neve van: Nyakvágó. Hogy a Nyakvágó a Fábián utcának is folytatása volt a város határa felé, igazolja a város jegyzőkönyvének 1783. évi bejegyzése, ahol egy ház eladását jegyezték „az Fábián vagy nevezetesebben a Nyakvágó uccában".'

65 Szendrei János, Miskolc monográfusa a Nyakvágó és Tetemvár neveket a török korhoz illetve a felszabadító háborúk idejéhez köti, mivel ezekhez „számos török lefejezésének mondája fűződik".

166 Természetesen törököt aligha végeztek itt a középkortól pallosjoggal rendelkező mezővárosban, annál inkább hihető a Pesty Frigyes feljegyezte magyarázat: „Nyakvágó (utca). Mivel itten régenten vesztőhely volt. A városi levéltárban nyoma van, hogy e helyt boszorkányok is égettettek el."

167 Hogy kiknek hullt itt porba a feje a miskolci hóhér pallosától, nem őrizték meg a források, Miskolc főbírájának fejét a XVII. század végén a Derék vagy Piac utcai kivégzőhelyen csapták le. Ezek a temető alatti utcácskák a terület beépülése után, a XVIII. században már az itteni uradalmi téglaégetőről voltak nevezetesek. Az újvárosi „ujj temetőnél levő ház, melyben a téglavető lakik" már 1740-ben szerepel egy városi iratban.

168 1778-ban a miskolci nemes Debreczenyi Mihály egy puszta házhelyet kért a város vezetésétől: „magamnak házat építeni, itt nevezett akármelyik pusztán, úgymint az egyik téglaégető pusztán, Szabó Márton mellett, a másik a Kis Ferenc földjén, ahol is földviskó volt." Az 1740-ben még a tetemvári temető mellett működő téglaégető (vagy egy része) 1778-ban már puszta volt. A téglavetőt a város kiküldöttei a Nyakvágónál említik, s végül a telket a két megjelölt hely között mérik ki: „a Nyak vágónál, nemes Szabó Márton szomszidságában, másfelül tekintetes dominium tigla ige tő kezt."

169 Marjalaki Kiss Lajos, Miskolc tudós történésze a miskolci fazekasokról írva a téglaégető ide telepítését a közeli agyagbányákkal magyarázza: „A Nyakvágó Miskolc város belterülete mellett feküdt a 5 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 10. köt. 245. p. 6 Szendrei, 1886-1911. III. köt. 218. p. 1 Pesn\ 1988. 216. p. s B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 101. 9 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1505 î/b. V. 181.