Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

XVII. század végéig. Akkor házhelyeknek osztották ki az addig legelőnek, közterületnek használt gyepsávot. [...] A tetemvári temető délnyugati sarkánál fekvő agyagszerző gödrök Zsóry László nemes polgár űj telkébe (mai házszáma Laborfalvy u. 7-13. sz.) estek, aki saját portájához kerítette a fontos területet. Hogy milyen fontosságú telep volt az elvont s házhelyeknek kiosztott dombalja, azt híven tükrözi a fazekas céh 1807-ben és 1812-ben, a diósgyőri uradalom gazdasági hivatalához intézett folyamodása, melyben az évszázadokon keresztül használt agyagszerző helyüknek, mint Miskolcon az egyetlen jó minőségű agyagadó helynek használatukba való visszaadásáért esedeznek. A kérdéses agyaggödrök szomszédságában volt a XVIII. század közepén a város első téglaégetője. Érdekes véletlen, hogy ezt a téglavetőt «Fazekas» Jakab bérli az 1746. esztendőre. Egyébként az új telkek kiosztása alkalmával, 1750 körül a Fazekas utca és a tetemvári temető között valósággal fazekas telep alakult ki. így mutatja ezt a nyersanyag-bázis vonzerejét igazoló másik adat. Miskolc város 1777/78. évi adólajstromában a gödrök közvetlen szomszédságában húzódó utcaszakaszon, tehát a Fazekas utcától észak felé, egymás közelében hét fazekasmester háza sorakozott" (Marjalaki Kiss Lajos).

170 1774-ben a Tégla égetőnél lévő puszta területen mérnek ki két telket két nemesnek, Zöldági Gábornak és Nagy Mihálynak.

171 Alaxi Györgynek 1768-ban van egy háza a „Vág Pece nevezetű utcában, a téglaszín ellenében, délrűl Szabó András uram, északnál téglamester házaik szomszédságában".

172 A környéket nevezték Téglaégető utcának is. Az említett Fazekas Jakab, akinek a tanács 1746-ban bérbe adta, minden égetésnél köteles volt 1000 téglát gyártani. Később Podraczky Jakab nyerte el a kemence üzemeltetését azzal a feltétellel, hogy „elegendő és alkalmas hosszúságú és szélességű téglákat jó matériákból készítsen. A boltozni való tégla 9 coll hosszú, 2 coll széles, a kőfalba való 12 coll hosszú és 6 coll széles legyen."

173 A Nyakvágó környéke a XVIII. századtól a miskolci cigányság szegregációja volt, miután többen kértek itt a várostól telket letelepedésükhöz. 1786-ban Vadász István miskolci születésű cigány ember (ujj magyar), miután 54 évig fizette az adót Miskolcon, a vármegyét Marjalaki Kiss Lajos: Jegyzetek Miskolc fazekasiparárról. (I960 körül) Kézirat. HOM HTD 74. 423. 54. 171 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 1445. 172 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1195. 173 Idézi: Leveles, 1929. 79. p.