Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Bár a XVIII. század közepén már a Tetemvár is szerepel az utcák között, mivel megszaporodtak az itteni lakóházak, s nem csak pincének használták az ingatlanokat, a korabeli szóhasználatban szinte soha nem nevezik utcának, ahogyan az Újváros utcát is gyakran nevezik Újvárosnak, vagy az avasi zsellérsort Papszernek. A pincék között és előtt nem alakult ki igazi utca, ennek a városrésznek végig megmaradt szegényes, városszéli jellegi a pincék között húzódó meredek utcácskáival, a határba vezető szekérúttal. Ezeket a sikátorokat gyakran marginális elemek járták, titkos részegeskedések helyszínei voltak. 1822-ben a tetemvári tűzvész lehetséges okait vizsgálva kétes elemek megjelenését említik a tanúk: „a gyúladás napján 9 és 10 óra között 6 ácslegényeket, bőrkötőssen látott a megégett pincék előtt el- és a Szabó János bodnár háza háta megett lévő sikátoron a töltés felé lejönni, a töltés árka mellett megállván, sokáig tanácskoztak [...] mind a hatott ittasoknak látta."

136 A pincesorokat nemcsak az ott támadt tűz veszélyeztette, hanem a városból kicsapó tűzvész is. 1843. július 19-i nagy tűzvész, amely az Alsó Papszer utcán ütött ki, az egész városra átterjedt, s rekkenő hőség és szárazság miatt óriási károkat okozott. A város északi részén leégett: a Minorita rendház, a Kádas, Fazekas, Major utca, a Nyakvágó utcák egészen és a Tetemvár nagy része is.

137 A Tetemvárral szomszédos utcákról sokan bírtak tetemvári pincét, talán az ingatlanárak alacsonyabbak is voltak mint az Avas vagy Bábonyi bérc pincesorain. 1791-ben Adam György „Ujj városba, a Petze-soron lévő quantumos funduson" lévő kőházát ezer, míg tetemvárt pincéjét 500 forintra becsülték.

138 1792-ben Zemánszky Pálnak nemcsak pincéje, hanem háza is volt a Tetemváron, amint a felesége mondja: „az Tetem Várban lévő házat eladta légyen, de az piaci kereskedésen kívül pincécskije is vagyon".

139 Ugyanekkor néhai Makay György családjának a Szentpéteri kapuban van háza, ugyanakkor pincéje a Tetemváron.

140 1775-ben Kókai Mihálynak 13 kapásnyi szőleje van a szirmabessenyei határban, háza egy tetemvári uradalmi taxás 6 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 1822/250 7 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 37. p. s B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 910. 9 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1021. 0 Kereskedésen kívül vagyon Szent Péteri Kapuba szabad funduson épült egy ház (négyszáz Rh. forint), Tetem Vár alatt egy pince (hétszáz Rh. forint), Nagy Kánáson levő egy szőllő (700 Rfns). 1792. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1021.