Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

funduson és ugyanott taxas pincéje.

141 Kókai István ezt a taxás házát a város tanácsának engedélyével hosszabbította meg 1769-ben.

142 Nemes Ipy Istvánnak az Újváros utcában volt háza 1771-ben, a Tetemváron pedig „bogárhátú pinceházas" pincéje.

143 A Tetemvár és környékbeli utcák a XVIII. század eleje óta (vagy előbb is) a népes és neves miskolci vásár és hetipiac helyszínei voltak. Míg a finomabb árukat a miskolci Piac utcán rakták ki, az állatvásár és egyebek az Újvárosba, a város szélére szorultak ki. Az 1868. évi piacrendőri szabályok előírták, hogy a Búzavásártól (ma: Búza tér) egészen a Fazekas utcáig milyen árukkal rakodhatnak ki az árusok. A Búzavásárban sátrak álltak s itt volt a „városi butykakorcsma" vagyis sátoros italmérő is, valamint a lacikonyhások, kenyér- és perecárusok, ezen felül a gyümölcsös kofák helye. A város árkán vagy töltésen kívül a környékbeli falvak zöldség-, tejtermék árusai, az árkon belül ugyancsak vidékiek baromfit, valamint, burgonyát, hüvelyeseket és olajat, kendermagot árultak. Búzapiac felső részén a Szeles utcánál, a Halickára járó út felé jelölték ki a sertésvásár helyét, a Szelesen a széna-szalmaárulókét. A Búzavásáron természetesen gabonát is árultak. A Tetemvár irányában, az ún. Forgó-ház előtt és azon túl a Halicka felé tették ki a deszka-, zsindely- és fakészleteket. A Fazekas utcán (a Polák ház mögött) volt a taligások és a lacikonyha helye. „A tetemvári piac a tűzi- és egyéb épületfák eladóhelye, a szénárulás pedig a Szelesen. A nyers bőrt és gyapjút árulók a Balog-féle háztól kezdve a temető alatt a Nyakvágónak kifelé nyúló részén helyeztetnek el, azon oknál fogva is, hogy a bőrszagtól riadozó lovak elől eltávolíttassanak, miáltal sok szerencsétlenségek történnek."

144 A Tetemvár fatelepei és a környéken árult nyers állatbőrök bűze hetipiac és vásár idején fokozta a szentpéteri országút és környéke külvárosi jellegét. 1851-ben Bozena Nemcová cseh költő- és írónő úti leveleiben hangulatos képet fest a miskolci vásárról, többek között a tetemvári fapiacról is. „Nagy, tágas térség a búzavásár. Itt árulják a szemes terményt, valójában csak a búzát. A város mellett van az állatpiac, ez a baromvásár vagy marhavásár. [...] Az egyik utcában mást nem is látunk, csak deszkákat, zsindelyt, lécet, abroncsot, kádat, vízhordásra 141 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 241-242. pp. 142 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1164. 143 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1276. 144 Szendrei, 1886-1911. IV. köt. 779-780. pp.