Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Utcák Miskolc északi részén a XVIII. században város lakosainak terjedése és apróbarmainak tenyészése miatt régtűi fogva használni nem lehetett. Sokaknak túl házhelyekké fordíttatnak, kiknek példájokhoz képpest tekintetes Nevery Ignác szántóföldjét házhelynek kiadni szándékozott, de keskenysége miatt ezen végre alkalmatlan lévén, hogy mind a tekintetes uraság részére a gabonabeli haszon megmaradhasson, mind a földek alsó része valamiképpen használható lehessen", a két szomszéd földjeinek egy részét elcserélte, s az így nyert város felőli 120 öl hosszú, amúgy haszontalan földet házhelyek kimérésére fordíthatta.

133 Az országút mellett kimért telkeivel a XVIII. század végére a Szentpéteri kapu is Miskolc egyik utcája lett a szomszédos Szeles utcával együtt. 1793-ban a környéken az alábbi utcákat íratja össze a Kamara telekkönyvében (liber fundualis); Szentpéteri kapu, Szentpéteri utca, Szeles utca.

UA A XVIII. században betelepült Szeles utca nevére 1864-ben ilyen magyarázatot adtak: „E városrészben levő utcák, mint Miskolc városát fedező völgyön kívül eső rész, az északi szeleknek legjobban kitéve".

135 133 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1131. 134 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 17. Miskolc-1793. (Libri funduales fasc. 6. Nr. 343.) 135 Pesty, 1988. 214. p.