Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

méret ki ezen a területen.

126 Szintén középkori eredetű a fő utca diósgyőri vége, a Mészár utca folytatásaként észak felé folytatódó városrész, a Fábián utca is. Sokáig a Tetemvár lakóházait is ezek valamelyikén írták össze, így az 1723. évi kamarai házösszeírásba is csak a Fábián és Újváros utcák szerepelnek.

127 A tetemvári környéki városrészt az 1765. évi lélekösszeírásban az újvárosi kerület (in processu Ujj varas) utcái között említik. A Tetemváron ekkor 8 családfő rendelkezett állandó házzal, köztük két zsellér is.

128 A Tetemvárt azonban a későbbiekben sem tekintették mindig külön utcának, az 178l-es kémény- és pinceösszeírásban

129 a környékbeli házakat mind Fábián utca alatt írták össze, így Losontzi Pál és Zilinszki nevű fazekast is. A később utcának is nevet adó fazekasokat említi az 1783. évi összeírás is, az 1781. felvett fazekason kívül Hegedűs Jánost és Bernát fazekast.

130 A Fábián utcának a Tetemvár felé eső részét a XIX. század elején már Fazekas utcának hívják, mivel „ezen utcában lakott több fazekasmester".

131 Hogy az utcák a XVIII. században még nem rögzültek, igazolja, hogy az említett 1783. évi összeírásban a tetemvári uradalmi kocsmát (Dominium Kortsmája) is a Fábián utcában vették fel több tetemvári ingatlannal együtt. A környék országút körüli telkeit, melyek a Szentpéteri nyomás szántói közé estek, a XVIII. század folyamán kezdték lakóházak számára kimérni, az újkori város erre terjeszkedett. 1768-ban tekintetes neveri Nevery Ignácnak is van a Sz. Péteri kapunál lévő nyomás földek között szántóföldje újvárosi kötelbeli háza - szomszédai: nemzetes Boldisár Zsigmond és nemes Halász György - után. A föld területe 240 bécsi öl hosszú (!) és 4 öl széles, szomszédai ugyanazok, mint a háznak.

132 A város szemléjéről készült jelentésben szó van arról is, hogy az itteni szántóföldek város felőli végén házhelyeket mérnek ki. „Ezen nyomásban lévő földeknek belső vagy város felőli való végit a 126 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 162., 166., 167. 204. 209. 232. 246. pp. 127 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. Összeírások 1723. és MOL UeC 24/48 128 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Összeírások. Conscriptio animarum in plateis Ujváras 1765. 129 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. X. 185/13. 130 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Összeírások ? 31. 1783. 131 Pesty, 1988. 216. p. 132 A miskolci kötélről bővebben: Gyulai Éva: Fundus-kötel-járás. Telekszervezet Miskolcon a 14-17. században. In: Európából Európába. Tanulmányok a 80 esztendős Balassa Iván tiszteletére. Szerk. Csorna Zsigmond és Viga Gyula. Budapest, 1997. 70-81.