Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)

dott.'

4 1736-ban pedig Csáji Márton nyújt be egy valóságos panaszlistát, az ellátást, a fizetséget és a javadalmaira a presbitérium által fordított munkát kevesellve.

15 1566-1585 (1590?) Hevessy Mihály

16 1590-1594 Debreczeni Mihály

17 1596-1612 Ungvári András

18 14 Gyulai Éva: Alkalmak és alkalmatlanságok (Miskolci volt-e Miskolczi Csulyak István). Új Holnap 41. évf., 1996, 66-67. p. 15 Ez a helyzet némileg különbözik a többitől, 1736-ban ugyanis már egy éve létezik a városi tanácstól független egyházi vezetés, a konzisztórium, tehát itt már nem a lelkész és a város viszonyáról van szó. 16 A Hevessy Miskolcon tartózkodásával kapcsolatban mindmáig vannak bizonytalanságok az ide érkezés illetve a távozás pontos időpontját illetően. Az 1566-ban és 1567-ben megtartott zsinatokon már miskolci prédikátorként szerepel, ezután a neve 1572-ben merül föl több ízben is a forrásokban, mint miskolci lelkész. Diósgyőrben állítják ki azt az oklevelet 1572 január 24-én, amelyben özvegy enyingi Török Ferencné guthi Országh Borbála szabadságot ad Hevessynek az Alsó-Piac utcán lévő, a lelkész által vásárolt házára és a Szent István Szőlője nevű. Szent György-hegyen lévő szőlőjére. Az oklevél tanúsága szerint a szőlőt még Országh Ilona, Perényi Gábor özvegye adományozta Hevessy Mihálynak, majd pedig Török Ferenc ezt megerősítette. Országh Borbála a megerősítésen kívül felmenti ezen adományokat a jobbágyi kötelezettségek alól, amelyekkel a miskolciak tartoztak a diósgyőri várhoz. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata IV. Miskolc, 1890, III. 249-250.

p. Az oklevél Hevessyt nemesnek nevezi, noha armális általi nemesség- és címeradományát csak 1582 március 21-én kapja meg, I. Rudolftól. B-A-Z. m. Lt. XV. 2. 26. A városkönyv több bejegyzésében megemlíttetik az előbbi szőlő - B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/a. I. köt. 70," 105, 114, 136 p. - , valamint a ház is: B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/aI. köt. 79, 97. p. A városkönyv utolsó bejegyzése Hevessy Mihályról 1585-ből származik, amikor még mint „ az itt levő predicator "- ként említik. B-A-Z. m. Lt. IV. 1501/a I. köt. 79. p. A későbbiekről nem tudunk pontos adatokat, csupán annyit, hogy 1588 nyarától haláláig , 1593-ig Szikszón élt, ahol lelkészként is működött, és borsodi esperes volt. Az 1585 és 1588 közötti közel négy évben azonban semmit sem tudunk róla. ZOVÁNYIJ. 1935, 188. p. 17 B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 113. p.: „ Anno 1590 Reverendissimus Dominus Michael Debreczeni venit ad Plebaneatu Oppidi Miscolcz existente Judice Oppidi Petro Zabo, coepit autem officio D-nus Plebanus dimidie Epiphania. " Noha név szerinti adatunk nincsen róla, de Szűcs Istvánné Bárányos Anna már 1593-ban „ az miskolci predicatorok " előtt teszi meg vallomását, ami arra utalhat, hogy már esetleg ekkor is van második lelkész a városban. B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 129. p. 18 1590-ben szerepel Ungvári András neve a wittenbergi akadémia anyakönyvében Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Pest, 1873, 316. p. Böszörményi Sz. Péter 1608-ban megjelent doktori disszertációját viszont már a