Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XVI-XVIII. században (Balogh Judit)
1612-1616 Miskolczi Csulyak István főprédikátor 19 és Gönczi Péter 20 , majd Szepsi Vámos János" 1 1617-1641 Sámsondi P. Márton 22 1642-1644 Tolnai Dali János 23 1646 Makiári Zubor Márton 24 1647-1653 Körösi Mihály 25 miskolci lelkész Ungvári Andrásnak ajánlja, 1598-ban, 1603-ban, 1604-ben, 1606ban, 1609-ben és 1610-ben pedig a dézsmajegyzékekben szerepel miskolci prédikátorként. - OL. Reg. Dec. Borsod 1597/7, 1598/6, 1603/5, 1604/7, 1606/5, 1609/6, 1610/5. A vármegyei jegyzőkönyv is megemlíti cg 1610 május 12-én Sajószentpéteren tartott közgyűlés kapcsán. B-A-Z. m. Lt. 501/1 III. köt. 848. p. 19 1612. november 7-én már Miskolczi Csulyak István veszi fel az oktávát. OL. Reg. Dec. Borsod 1612/6 Miskolczi Csulyak István naplójában részletesen foglalkozik azzal az idővel, amit Miskolcon tölt. 20 OL. Reg. Dec. 1611/4 161 l-ben két ízben is Gönczi Péter veszi fel az oktávát, amiből arra következtethetünk, hogy Ungvári András és Miskolczi Csulyak István között rövid ideig betöltötte Miskolc lelkészi tisztét. Érdekes, hogy egy, a városkönyvbe bejegyzett lelkészgyülés résztvevői között egyedül Gönczi Pétert találjuk. B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 84. p. 21 Róla bővebben később, Miskolczi Csulyak István naplójában a 19. oldalon. 22 Borsod Vármegye irataiban már 1617-ben Miskolc lelkipásztoraként említik Sámsondi Mártont, B-A-Z. m. Lt. 501/c IV. 201. p. Első említése a város jegyzőkönyvében egy 1627 január 18-i feljegyzés egy örökösödési ügyben. - B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 207-208. p. Újabb név szerinti említése 1632-ben történik, ez egy torzsalkodás bizonyos Csintalan János fiával. - B-A-Z. m. Lt. 1501/a I. köt. 223. p. 23 Tolnai Dali János neve a városkönyvben egyetlen alkalommal szerepel, amikor 1644 november 2-án Kormos Pál azt a vallomást teszi, miszerint,, ennek előtte való üdőben böcstelen és illetlen szóval illettem volt Tolnai János uramat, ennek az ecclesiának lelki pásztorát..." - B-A-Z. m. Lt. 1501/a. I. köt. 270. p. 24 A városkönyv bejegyzése szerint Makiári Zubor Márton már 1639 május 11-én Miskolcon él, méghozzá második prédikátorként, ugyanis ekkor vásárol „az Avas völgyén egy pincét Vatai Demetertül, városunkban lakozótul egy gönci hordó boron. " B-A-Z. m. Lt. 1501/a. I. köt. 257. p. 1646-ban Makiári Zubor Márton miskolci papként és borsodi conseniorként vett részt a tokaji zsinaton, ahol Tolnai Dali János puritán reformjaival szemben foglaltak állást. Feltehetően jelen volt a szintén ez évben tartott szatmárnémeti nemzeti zsinaton is, itt a puritán gondolatokat, tanításokat és reformokat ellenző protestáns ortodoxia Geleji Katona István erdélyi püspök az erdélyi fejedelem, Rákóczi György segédletével mondott hivatalosan nemet Tolnai Dali János és társai törekvéseire és helyezte törvényen kívül a református egyházban ezeket a szigorúan kálvini tanokat. Erről Lampe, Adolph-Ember, Paulus: História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht, 1728, 578, 423. p. 25 1647-es szűkszavú megjegyzés a városkönyvben: „ Az főpraedikátorságra vittük be Körösi Mihály uramat. " -B-A-Z. m. Lt. 1501/a. I. köt. 273. p., 1651-ben szintén szerepel Körösi Mihály neve a városi jegyzőkönyvben, Hankó Istvánná vallja, hogy „valami hirtelenségemből és magam gondolatlanul ingerlettem volt haragra az mi
