Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

vesz egy szőlőt a Szép hegyen Szabó Györgytől és Varga Tamástól. A hegy másik oldalán, Bábonyban már az 1566. évi dézsmajegyzék Szép hegynek nevezik az egyik szőlőhegyet a három közül.

35 Pesty Frigyes kérdőívén 1864-ben így magyarázzák a miskolciak a név eredetét: „Széphegy. Nevét a hegy szép kerekdedségétől és fekvésétől "36 vette. Az 1702. évi Kötelkönyv a szőlőhegyek között már Szép hegynek nevezi az egykori Fermezőt, ekkor 52 kapás területen 5 művelt szőlőt írnak rajta össze, köztük kettőt a Gábri mészárosdiansztia

37 tulajdonában. „Szép Hegy szőllők" 1702-ben

3 Kun Pál 6 (kapás) Jakó István 10 Labanc Miklós uram 10 Ónodi Mészáros Szabó Pál 12 Gábri Mátyásné (2 szőlő) 14 Város (parlag) 1723-ban alig írnak össze szőlőt a Szép hegyen, Mészáros Péter, Tóth Mihály és Böszörményi János özvegye közösen birtokol egy 16 kapás szőlőt, Cseh Mihálynak van 2 szőleje összesen 22 kapás nagyságú, Gábri Györgynek (aki a XVII. század utolsó évtizedében a város főbírája volt)

39 pedig 14 kapás. A szőlőket mind szabad, dézsmamentes státusszal írták össze. 1772-re azonban a XVIII. századi gazdasági fellendülés az itteni szőlőket is megszaporította. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 212. p. MOLE 158. Borsod 1556 Pesty, 1988. 211. p. A 17. század végi Gábri családról vö.: Szakály (szerk.), 1998. 293. p. Kötelkönyv 84. p. Szakály (szerk.), 1998. 579. p. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 78. és Conscriptio oppidorum Miskolcz et Mezőkeresztes 1723. MOL UeC 24/58