Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

Szőlők a Szép-hegyen 1772-ben Név Szőlők (kapás) dézsmás-szabad Gyümölcsös (' -öl) özv. Guba Pálné 3 162 Szilágyi Mihályné 3 162 N. Recski István 8 Huszt András 8 N. Cseh Gábor 16 Iván Mihály 8 400 Széplaki Mihály 7 190 Tapasztó András 4 140 Simon István 4 140 Horváth András 7 288 Ez a lajstrom már a tradicionális szőlőkultúrára oly jellemző, együttesen müveit gyümölcsösöket is tartalmazza. A tekintélyes gyümölcskerteket szinte minden szőlősgazda mellett feltüntetik, kivéve a szőlőhegy legtekintélyesebb birtokosát, a már 1723-ban is említett nemes Cseh családot. A legkisebb szőlőhegy mellett a várost északról határoló hegynyúlványok szélén a középkor óta szántómüvelés is folyt, illetve az újkor folyamán ezen a területen volt a legintenzívebb a művelés kiterjesztése. 1584-ben a Városkönyv dokumentált egy ingatlanvásárlást, ekkor Fenes Mártontól Veres Mihály vett egy irtásföldet a Fermeze bércen.

42 1630-ban Oláh Tamás vett egy irtványt a Fermeze bércen Bányai Gergelytől.

43 1625-ben Győri Gergely örökösei perelnek egy irtványt a Fermeze bérce alatt.

44 A Bábonyi bérc mintájára megnevezett hegyen a XVI-XVII. században jellemző a terület irtással történt termővé tétele. A földesúri joghatóság alatt állt városban az irtványok (legalábbis egy ideig) kívül estek a telki állományon, s így dézsmamentesek voltak. Nemesek is bővítették irtással termőföldjeiket, hiszen a kor agrártechnikai színvonalán a termelést csupán újabb földek bevonásával növelhették. A város egyik legvagyonosabb lako1 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 82. 2 Városkönyv 1584. év 3 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 216. p. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 203. p.