Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)

A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában (Gyulai Éva)

dictam). ~ A földrajzi nevek a tradicionális társadalom korában gyakran változtak, illetve bizonyos szomszédos területek határvonala, így az egybefüggő szőlőterületé sem rögzült pontosan. Az 1603. évi bordézsma-jegyzékből mind a Fermeze, mind a Bábonyi bérc hiányzik, feltehetően más szőlőhegy neve (Isten hegy) alatt írták össze az itteni szőlőket is. Szőlőhegyek Miskolc északi részén a XVIII. század végén A Fermező promontórium neve különben éppen a XYH. század elején változik meg. 1606-ban a vármegyei jegyzőkönyvbe beírták Szentmiklósi János örökségét: „Miskolcon az mely curia nobolitaris (nemesi kúria) Papszerben vagyon, és ahhoz tartozó egy Szép hegy nevű promontóriumhan «Szép högyön való» nevű szőlő, minthogy ősi jószágok".

3

"

1 1627-ban a Városkönyv tanúsága szerint Hárs András 32 Szendrei, 1886-1911. III. köt. 122. és Gyulai, 1995. 49. p. 33 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 3 köt. 677. p.