Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999)
A miskolci reformátusság a XX. században (Fazekas Csaba)
nyekkel" kapcsolatos kifogásaikat. 97 Úgy tűnik, Enyedy Andor is kereste a helyét az 1949-1950 körül tragikusra forduló egyházpolitikai helyzetben. 195l-re azonban teljes élességében mutatkozott meg, hogy két szélső alternatíva maradt számukra: vagy teljesen behódolni a kommunista diktatúrának, sőt, annak céljait belülről megvalósítani, vagy pedig az ellenállás, lemondás, az egyházromboló munkából való teljes kiszállás. Enyedy is látta, hogy nincs harmadik lehetőség, ezért, amikor 1951-ben közölték vele, hogy az Egyezmény után is megmaradt sárospataki (illetve pápai) teológiát megszüntetik, az egyházkerület közgyűlése visszautasította a végrehajtást. A teológiát ennek ellenére természetesen (a pataki gimnáziummal együtt) felszámolták, s - bár formailag azért Enyedyt is lemondatták illetve nyugdíjazták úgy álltak bosszút az ellenállásért, hogy a zsinat október 29—31 -i ülésén felszámolták a Tiszáninneni Egyházkerületet, területét nagyobb részben beolvasztották a Tiszántúlból alakított új, Tiszavidéki Egyházkerületbe. A megszüntetés nyilvánvaló egyházellenes élét éppen egyes egyháziak akarták tompítani azokkal a magyarázatokkal, hogy nem történik semmi új, az egyház egyetemessége garancia arra, hogy a „racionalizálás" ne érintse a hitéletet, sőt legyenek hálásak új püspöküknek stb. 8 1951-ben jött létre az Állami Egyházügyi Hivatal (AEH). Ennek első elnöke, Kossá István Péter János tiszántúli (majd tiszavidéki) püspökkel 1951. július 17-én tartott megbeszélést, ahol utóbbi rendszerezte a pártállam által megvalósítandó további feladatokat. 99 Az egyházközségek osztódásával szemben épp azok csoportosítását javasolta (mintegy visszaigazolva a miskolciak korábbi tevékenységének jogosságát), s az egyház vállalta is, hogy 20-25%-kal csökkenti azok számát. (Nem véletlen, hogy ellenhatásként a tetemvári egyházközség pedig - erejéhez mérten - éppen a kis gyülekezetek anyagi és egyéb támogatása mellett döntött 1953-ban. 100 ) Az egyházi egyesületek gleichschaltolása után vállalták a diakonissza intézetek felszámolását is, az egyházi földek „felajánlását", továbbá a teológiai akadémiák és Ladányi Sándor: Vázlatos történeti áttekintés a magyarországi református egyház közelebbi múltjáról. In: Valóság, 1994. 4. sz. 3-30. p. (továbbiakban: Ladányi, 1994.) 11. p. A folyamatról részletesen: Dienes Dénes: Tiszáninneni rapszódia. Néhány adalék a kerület megszüntetésének és visszaállításának történetéhez. In: Enyedy emlékkönyv, 1992. 73-81. p. Ld.: Ladányi, 1994. 19. p. Pr.jkv. (T) 1953. május 31.