Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

ság által közlekedéseiben könnyen vihetett volna olyan szerepet Magyarországon, mint Lamartine Franciaországban..." stb. Ha Szemere egész életpályáját nézzük, valóban vannak benne pozitív és nega­tív vonások, ellentmondások is. De ha kivesszük ebből kormánybiztosi működését, amely életszakasz nekünk, borsodiaknak a legközvetlenebb, inkább a pozitív, a haza és a köz érdekében igen következetes szerepét látjuk. Mint ilyenről nem a megyében ismeretlenről szólunk, hiszen itt született a megyében, Vattán, Miskolcon, Sárospata­kon volt diák, itt volt megyei tisztviselő, innen hívta el Kossuth az Országos Honvé­delmi Bizottmányba és ide küldte vissza, hogy megállítsa és feltartóztassa a betolako­dó ellenséget, megszervezze a szabadságharc északi gazdasági, közigazgatási, katonai bázisát, megfelelő hátterét Miskolcon, Szerencsen, Rakamazon, Tokajban és Nyíregy­házán. Szemere ebbeli működése tulajdonképpen 1848. december 18-án kezdődött. Schlick betörését Pulszky Sándor, a felső-tiszai hadsereg akkori parancsnoka Kassa és Budamér között várta be december 11-én, a jórészt nemzetőrökből és Thworznyiczky mintegy 114 lengyel légionáriusából álló védcsapat, ez utóbbiak hősies bátorsága mel­lett is december 12-én csatát vesztett. Kassa eleste ellensúlyozására Kossuth a képvi­selőházban kijelentette, hogy a csatavesztés híre nem lepte meg a kormányt, s amiatt nincs ok aggodalomra, a kormány gondoskodott már arról, hogy ne csak Abaúj, Szepes, Sáros, Gömör és Zemplén - az ellenség háta mögött -, és Borsod, Heves és a Jászság - az ellenség előtt kelljen fel -, hanem „oly erőt is gyűjtsön össze Schlick el­lenében", miszerint ez is miként elébb Róth tábornok, a nemzet fegyverszállítója le­gyen. Ekkor adta tudtul, hogy a felső-tiszai hadsereg vezérletét maga a hadügyminisz­ter, Mészáros Lázár veszi át, hogy a vezérlet hanyagságából adódó hibák kiküszöbö­lődjenek. Ugyanekkor a vidéki nép felkelésének rendezésére és egyéb fontos intézke­dések végrehajtására érkezett Szemere Bertalan is Miskolcra. Eddig a teljhatalmú kor­mánybiztos Irányi Dániel volt Eperjesen. A csatavesztés másik okát a hadtápellátás pontatlanságában látták. Ezt helyreho­zandó volt Szemere kiküldetése, aki Mészárossal együtt több reményt jelentett a sike­res hadműveletekre. Ismeretes Mészárosnak az a mondása, hogy majd meglátjuk, én schlickolome el Schlickot vagy ő schlickol el engem? Valóban Mészárossal reguláris ka­tonaság érkezett Miskolcra, hogy az önkéntes nemzetőröknek komoly katonai irányí­tása legyen. Mészáros katonai elgondolásait támasztotta alá Szemere erélyes intézkedése az élelmezés biztosítására, a rekvirálások lehető elkerülésére, hogy „...a föld népe kímél­tessék...". Minthogy pedig Schlick proklamációkkal és propagandával igyekezett aláás­ni a hátország védelmét, Szemere december 24-én az alszolgabírák és biztosok beállí­tásával a járásokat is kisebb körzetekre osztotta, hogy az ellenőrzés eredményesebb le­gyen. A járásokban rögtönítélő bíróságokat állított fel - amint az a december 24-iki

Next

/
Thumbnails
Contents