Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

tánsoktól a lakás és birtoklás jogát Horvátországban megtagadja, engedjék meg, hogy a protestáns ifjúság bármely külföldi egyetemen továbbtanulhasson, katolikus szülők is járathassák protestáns iskolákba gyermekeiket, minden sorezredhez protestáns tábori lelkész is alkalmaztassék, a protestánsok ne kényszeríttessenek a katolikus ünnepeinek megtartására, ez a céhbeliekre vonatkozik. Ezeket a kérdéseket azért említem itt, hogy megértsék az 1848-as 12 pont követeléseiben a vallásszabadság kérdésének felvételét. Ezen az országgyűlésen az 1834 decemberében nagy jelentőségű reformkérdések is felmerültek, mint az örökváltság, az úriszék korlátozása, a parasztok személyének és vagyonának biztosítása. E kérdésekben a szabadelvű követek, köztük Deák Ferenc, Felsőbüki Nagy Pál, Klauzál Gábor, Palóczy, Beöthy, Balogh és mások valóságos ostromot indítottak a kormánypárt ellen, úgymond Horváth Mihály, hogy „lelkesedésben és ékesszólásban önmagukat is meghaladni látszanak, hogy a nagyfontosságú törvénycikket megmentsék". Sajnos, nem sikerült előbbrelépni e kérdésben a megcsontosodott és csak vagyoni, jogi érdekeiket szem előtt tartó konzervatív képviselőkkel szemben. Az 1839-40-es országgyűlésre Palóczy Lászlót és báró Vay Lajost küldte a megye. A miskolci református egyház Jegyzőkönyvében ekkor találunk először utalást arra, hogy az országgyűlés tartama alatt Palóczy segéd-főgondnok helyett mint helyettes Szatmári Király József szerepel. Később a forradalmi események és a szabadságharc közben ezt a tisztet Soltész Nagy János látta el. De Palóczy, amikor ideje engedte, hazajött a presbiteri gyűlésre, különösen figyelte az iskolaügyeket, hiszen a miskolci Főgimnáziumnak is főfelügyelője volt. A követutasításokban szerepel az országos és megyei jegyzőkönyvek vezetésének kérdése, a Műegyetem szervezésének kérdése mellett a papi tized és a vallásszabadság kérdése is, a jobbágyok szabadköltözködésének kérdése, s ebben a tekintetben az úriszék hatalmának korlátozása - még 1840-ben is itt tartottunk: a vegyesházasságok kérdése, melyben olyan javaslat született, hogy a vőlegény vallása legyen a meghatározó, s ugyanígy az atya vallásában neveltessenek a születendő gyermekek, a katolikus szülők protestáns nevelőket is tarthatnak gyermekeik mellett stb. Bihar megye követe azt vetette fel, hogy az országnak nem nemes lakosai is vegyenek részt saját különös követeik által a törvényhozásban, vagyis a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, hogy a közterheket nemes és nem nemes egyaránt viselje, törvény és bíró előtt nemes és nem nemes egyenlő legyen, hogy nem nemesek is viselhessenek bármely hivatalt az országban. Az országgyűlésen törvénybe foglalták, hogy a törvényhatóságok magyar nyelven végezzék levelezéseiket, vagyis hivatalos nyelv a magyar legyen. A következő, 1843-44-es országgyűlésre Palóczy László mint első követ ment, mellette második követként Szemere Bertalan. Ez a követválasztó megyei közgyűlés,