Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Az 1832-1836-os országgyűlésre küldendő követválasztáson - melyen a főispán báró Vay Miklós elnökölt, három név merült fel: felsőpulyai Bük Zsigmond, Ragályi Tamás és Palóczy László neve. Az első számú követválasztáson az összesen voksolt 1181 szavazatból Bük Zsigmond második alispánra 524, Ragályi Tamásra 187, Palóczy Lászlóra 270 szavazat jutott. E szerint az első követ Bük Zsigmond lett. A második követ megválasztásával kapcsolatban Ragályi Tamás - talán hiúságból is - lemondott a második követi szerepről, közfelkiáltással Palóczy Lászlót választották követté. A követutasításokban szerepel az országgyűlés helyének megváltoztatása Pozsony helyett Pestre, az országgyűlés munkájáról való tájékoztatás céljára újság, tudósítás készíttessék. A követjelentésben szerepel, hogy az országgyűlés köszönetet mond Kossuth Lajosnak, aki megyéje két távollévő követének megbízottja, „ablegátus absentii". Az országgyűlésen való jelenlétét arra használta fel, hogy „pennával író ifjai segedelmével, az ország gyűlése alatt, azok, akiknek tetszett, újságleveleket küldött, s ezzel magát oly jelesen érdemesítette, ...hogy fáradozásait kedvesen fogadva becsben tartották". Palóczy ezen az országgyűlésen már állást foglalt a reverzális-kérdésben, de a katolikusok érdekei szempontjából döntött az országgyűlés. Itt vetette fel az országgyűlési és megyei jegyzőkönyvek magyar nyelven való vezetésének kérdését is, miért is ezzel az epigrammával adta át a megye az aranytollat: „Borsod aranytollat nyújt im Számodra Palóczy Mert szívvel, tollal, Hon s magyar híve valál. " A díszkardra pedig ekkor került a Czuczor-féle sor: „A haza lelke beszélt, szavait jegyzetté Palóczy Tisztelik e hazafit borsodi szívrokoni. " A Megyei Levéltárban a Palóczy-hagyatékok között található a képviselők elismerő levele, rajta a képviselők többségének sajátkezű aláírásával, melyet ma megilletődve vehetünk kezünkbe. Ugyanott találhatók az ország több megyéjének írásai, melyek szerint tiszteletbeli táblabírákká választják Bük Zsigmondot és Palóczy Lászlót, mint Bars megye, Somogy, Komárom, Veszprém, Csanád stb. megyék. Kifejezve ezzel azt, hogy amit tettek a magyar nyelv ügyében, a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele ügyében, az országos ügy. De ezen az országgyűlésen a protestáns követekre még más vallási sérelmekből eredő vitakérdésekben való kiállás is várt. A törvényjavaslatban 12 pontba foglalva szerepelt a lelkiismereti szabadság kérdése, mely minden vallás számára - bevett vallásfelekezetről van szó - biztosítsa a törvény a szabad vallásgyakorlást, az áttérést egyik felekezetből a másikba, ezt ne akadályozzák meg, a vegyesházasságból születendő gyermekek vallására nézve a reverzális-kényszert töröljék el - mint már említettük - töröljék el az 1791-ik törvény 2. pontját, miszerint a protes8.1