Emlékkönyv dr. Deák Gábor 80. születésnapjára (Miskolc, 1999)

VÁLOGATÁS DEÁK GÁBOR MEGYE- ÉS VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYAIBÓL, MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI, TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAIBÓL

Ez mindenesetre az első. 2. A kiállítás iránt ma történik intézkedés, Szél kapitánnyal együtt dolgozzék. Ön beszerzi, ő szétosztja, szétküldi. - Nehéz a vétel. Kora intézke­dés kell. 3. Minden dandárok mellé adassék két biztos. így, ha ismerik a tiszteket, le­génységet, jobban boldogulnak. Ezek a kirendelt tisztekkel végezzenek. A legügye­sebb gondolnám, s párosítandónak Szabó és Nagy G. Mihályi és Hankó, Zimányi és Tsery stb. ezek küldetnének ki kétfelé osztva, ha a dandár megoszlik. Ezen kívül a kö­zéppont, hol vannak: vállalkozók, beszerzők, beszállítók, elvitetők. Danicz esküdt ügyes ember. Csak akkor marad ideje szerződni, utalványozni, felügyelni, mert a mennyiséget s minőséget nem vizsgáltuk eddig. Fa, bor, szalma itt már nehezen kap­ható. Készletek kerestessenek. Ha van, sürgős a beszállítás". (120) Hogy az ellátás nehéz volt, új feladatok álltak a kormánybiztos előtt, mutatja az is, hogy Tokajban pékséget akart felállíttatni. A kenyérsütést átmenetileg úgy oldották meg, hogy Nyíregyháza-Szerencs körzetben sütőasszonyoknak adták ki a lisztet. De egyes sütőasszonyok még a magukéból is tettek a kenyérbe, s ezzel jobb minőségű kenyeret sütöttek, ami a katonák között egyenetlenséget szült, feltétlenül szükséges­nek látta a kormánybiztos a pékségek, kincstári sütőházak felállítását. (121) Klapkához érkeztek panaszok „élvezhetetlen" kenyérről is, úgyhogy még január 19-én szigorú in­tézkedést adott Farkassányinak „a visszaélések megszüntetésére". Kincstári pékségek­hez sütőlegényeket kértek Rakamazról, s ugyancsak Nyíregyházán 2 raktár felállítását sürgette Molnár Ágoston. (122) Ugyanis rendelete volt 15 000 ember számára 6 heti élelmet összevásárolni (a kenyér ára 1 Fr. 4 krajczár), de csak 1000 köböl gabona, 2000 köböl zab van összevásárolva. Az őrlés is nehezen megy. Naponta 250-300 mázsa ga­bonát kellene megőrölni, de erre megfelelő malmok nincsenek, így a pékségek mal­mait kell igénybe venni. „Pék alig van a környéken", ezért 200 sütőasszonnyal kötött szerződést Molnár Ágoston. (123) Az ellátás nehézségei miatt előfordult, hogy a katonaság megtámadta a szállít­mányokat és erőszakosan elvette. Ezekért Molnár Ágoston az élelmiszereket átvevő ke­zelőknek hanyagságát, pontatlanságát és kicsapongásait okolta. Egyben kérte Szemerét, hogy „a szállítás biztsításához megkívántató elégséges s írástudó őrmesterrel ellátott honvédlegénységet" küldjön. (124) Farkassányi válaszolt Molnár Ágostonnak, mondván, hogy legszívesebben a Hegyaljáról szerezné be az élelmet, mert a Nyíregy­háza környéki nehézségeket ismeri, „de míg a Hegyalja nem leszen az ellenségtől meg­tisztítva", addig kénytelenek ott beszerezni a szükségleteket. (125) „Hogy pedig a hon­védek a kenyeret megdézsmálták kétszer, tudásom van, de hiába, a körülmények olya­nok voltak, melyek között magam is láttam, hogy a fegyelmet nem lehet megtartani, de most már a dolgok rendben mennek." Szemere megjegyezte az egyik utalványra, „a felelősség mindig a biztosé". (126) Február 2-án már a Felső-Tisza vidékén volt Dembinszky hadserege is. Ennek a számára is napi 7000 kenyeret, 2000 részlet zabot, 1800 részlet szénát, 5 mázsa szalon-

Next

/
Thumbnails
Contents